S hogy mitől volt akkora adag természetes ajzószer a családostul hófal mögé rekedt, külvilágtól elzárt, didergő emberekben, hogy a belügyminiszter jelentésében hetvenhat százalékuk jónak vagy nagyon jónak ítélje a katasztrófavédelem teljesítményét?

A válasz egyszerű.

A hideg volt az oka mindennek.

Néztem valamelyik éjjel a Life Network csatorna immár több mint negyvenedik epizódjánál tartó Ez zsír! néven futó sorozatát, amelyben a hidegterápia előnyeit ecsetelték épp. Az első, „bemelegítő” fokozatban mínusz hatvan, majd mínusz száztíz fokos kamrában két-három percet kell csak kibírni, s a hidegsokk következtében enyhülnek a fájdalmak, beindulnak a szervezet öngyógyító, gyulladáscsökkentő folyamatai. Elsősorban sportolóknak ajánlják a szolgáltatást: a Chelsea futballistái például, mint kiderült, az öltözőből akár egyenesen a vacogóbázisra ugorhatnak be, hogy egy szál alsógatyában, fejükön macisapkával, kezükön kesztyűvel, lábukon jégzoknival, arcukon bacivédő kendővel meggyorsítsák sérüléseik kezelését, felpörgessék az anyagcsere-folyamatokat. Hiányoltam persze a műsorból Frank Lampard formás hátsóját, de azért a magyar produkció sem volt hálátlan női nézőihez: mi Marosi Ádám olimpiai bronzérmes öttusázónk didergését asszisztálhattuk végig, nem kis örömünkre. A műsorból pedig megtudhattuk azt is, hogy az extrém hideg fokozza az endorfintermelést, nem mellékesen pedig segíti a fogyást.

A műsor központi témája ez utóbbi. Adásonként azt járják körül, milyen veszélyeket rejt a túlzott kövérség, hogyan lehet értelmes módon csökkenteni a felesleges kalória bevitelt: orvosok, táplálkozási szakértők, pszichológusok nyilatkoznak, s egyelőre szerencsére kevés a celeb. Üdítő jelenség a műsorvezető, Takács Nóra, aki ugyan sovány és sudár, s mint ilyen, már a látványa is egyfajta fricska a célközönség számára, ám mindez előnyeit olyasfajta természetes viselkedéssel és normális kisugárzással „ellensúlyozza”, hogy még a káposztaleves-diétán szocializálódott, ananásszal zsírt égető s egy szelet dobostorta látványától is sikítófrászt kapó kényszeres fogyókúrázó is megbocsát neki.

A legutóbbi epizódban pedig külön díjaztam, hogy Marjai Judit nagyon kövér lányokat fotózott, akikben nem megereszkedett hasat, vastag tokát, széles feneket, hurkákban leomló pluszkilókat látott, hanem „tájképeket”. Valóban, az ő finoman megkomponált fotóin a majd kétmázsás asszony is egyfajta békés dombként, buja természeti jelenségként tűnt fel a képen. S talán viszontlátva ezt az énjét, könnyebb szívvel nyúl majd a trüffeles bonbonért, már csak hogy fokozza a rengeteg kudarctól megkopott boldogságfaktorát.

Jut eszembe, legközelebb ha hóvihar lesz, mindenki vigyen magával sok csokit. Hidegsokk és feniletilalaninban bővelkedő kakaó – s máris százszázalékos elégedettséget produkálnak majd a Pintér-féle felmérések.