A pusztulás pillanatai

Utoljára rendeztek kiállítást a British Museum egykori könyvtári nagyolvasójában, a hajdan Karl Marx, Vlagyimir Iljics Lenin és John Lennon által is látogatott Reading Roomban. A múzeum és a nápolyi és pompeji régészeti főfelügyelőség sokéves munkával hozta tető alá a Pompeji és Herculaneum emlékének szentelt tárlatot: a négyszázötven tárgy egy része új felfedezés, mások a XVIII. században megkezdett feltárások valóságos sztárjai. Szinte magától értetődik, hogy jó néhány közülük először hagyja el Olaszországot.

A koncepció a British Museum nagy tekintélynek örvendő igazgatója, a korábban már a National Gallery élén is bizonyító Neil MacGregor kiállításszervezői filozófiáját tükrözi. Ahogy erre a The Sunday Times is rámutatott, MacGregor számára mindig az emberi szempontok a legfontosabbak, így az Élet és halál Pompejiben és Herculaneumban címet viselő visszatekintés is mindvégig a hétköznapokat idézi fel. Mint ismeretes, az i. sz. 79-ben bekövetkezett katasztrófa véget vetett ugyan a két város életének, de konzerválta is őket egészen addig, amíg a kutatók csaknem 1700 évvel később fel nem fedezték a romokat. A két települést eltérő módon temette maga alá a kitörő Vezúv. Herculaneumban az égből lehulló láva olyan forró volt, hogy minden fából készült tárgyat elszenesített, egyben konzerválva is őket. A várost ezután elárasztotta egy vastag iszapréteg, és betemette a lakóházakat. A megkeményedett iszap a mállékony, könnyű anyaghalommal elárasztott Pompejihez képest megnehezítette és lelassította az ásatási munkálatokat. Pompejiben a forró, gázokból, porból és törmelékből álló úgynevezett izzófelhő okozta az emberek hirtelen halálát. Megfojtotta és megégette őket, de megőrizte a porhüvelyüket.

A tárlat, melynek az elrendezése is egy ókori római utca és villa beosztását idézi, Pompeji és Herculaneum lakosainak mindennapjait mutatja be, ahogy a nyüzsgő utcákon és a családi otthonokban éltek. A középpontba állított hősök nem tartoztak a római társadalom elitjébe, és nem számítottak „klasszikus” figuráknak sem, mint amilyenek a gladiátorok és a legionáriusok voltak. A kiállítást sikeres üzletemberek, magabiztos, befolyásos nők, gyermekek és önerőből felszabadult egykori rabszolgák népesítik be.

A legmegragadóbb tárgyak közé tartozik egy majdhogynem működőképesnek látszó, tökéletesen fennmaradt fabölcső, mely a Vezúv kitörésének perceiben egy csecsemőt ringatott. Az egyszerű emberek életvitelébe fazekak, tálalóedények, a legkülönfélébb használati eszközök és olyan, a mai lakásokban is megtalálható bútorok engednek bepillantást, mint egy dohányzóasztal és egy éjjeliszekrény. A társadalmi életről, de különösen a nők státuszáról sokat elárul Terentius Neo pék és felesége kitűnő állapotban megmaradt freskója. Rangjukról a kezükben látható tárgyak éppúgy tanúskodnak, mint az üzleti életben és a családban egyaránt érvényesülő egyenlőségüket, partneri viszonyukat bizonyító testtartásuk. A vulkáni hő konzerváló képességének köszönhetően képet kapunk arról is, hogyan táplálkoztak közel kétezer évvel ezelőtt élt elődeink, akik számára az alapvető élelmiszerek mellett olyan luxuscikkek is hozzáférhetők voltak, mint a datolya és a gránátalma.

Ha valakinek kétsége volna afelől, milyen fájdalmasan ért véget a Vezúv áldozatainak élete, az hosszasan ácsoroghat egy két felnőttből és két gyermekből álló tipikus család, illetve egy szenvedő kutya gipszbe merevedett maradványai előtt. A família zilált elhelyezkedése mutatja, miféle kínok között pusztultak el kényelmes otthonuk lépcsői alatt.

A British Museum hízelgő méltatásokat kapott a kasszasikernek ígérkező vállalkozására, melyre már elővételben legalább ötvenezer jegy kelt el. Történelmi jelentőségűnek számít az a kezdeményezés is, hogy június 18–19-én a kiállítás kurátorai, szakértők és előadóművészek bevonásával kétszázötven moziba juttatják el az itt készülő múzeumfelvételt.

A nyári vakáció idején hagyományosan iskolások ezrei keresik fel a több mint két és fél évszázados múltra visszatekintő intézményt. Így érthető, hogy a kurátorok diszkréten, a tanárokat és a szülőket előre figyelmeztetve mutatják be a két ókori várost szinte elárasztó, az épületek díszítéséből ritkán hiányzó erotikus jeleneteket, melyek a testi élvezetek magától értetődő fontosságát jelzik az ókori rómaiak életében.

LONDON

A rómaiak mindennapjait mutatja be a British Museum
A rómaiak mindennapjait mutatja be a British Museum
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.