Sosem látott vadnyugat

May Károly csak akkor járt először az Államokban, amikor már mindenki falta a Winnetout? Miért, Verne Gyula talán látta a Föld középpontját?!

Furcsa. Úgy emlékeztem régről, hogy egész izgalmas volt a délszáv tájakon készített NDK-s film, a regényt viszont ciki volt olvasni. De néhány hete kínosan feszengtem a tévé előtt, amikor Az Ezüst-tó kincsét adták megint, az újrafordítás hírére kézbe vett könyvben viszont érdekesnek találtam, hogy ez a May semmit sem bíz a véletlenre. Minden jelenetet jó hosszan előkészít, hogy mire az akció beindul, már pontosan lehessen tudni, mi lesz a vége. Elvileg meglepőbbnél meglepőbb események sorakoznak egymás után, de az olvasó a gondosan adagolt jelzésekből ugyanolyan biztonsággal jósolja meg, mi fog következni, mint a regények központi figurája, a nagy apacs főnök. Ez olyan megnyugtató.

A May-regények a szocializmus idején – Szörényi László irodalomtörténész szép szavával – „delfinológiai” buzgalom áldozatai lettek, vagyis az ideológiát kiirtotta belőlük az ifjúság helyes irányú épülését szolgáló kiadáspolitika. A vadnyugatot csak jóval könyveinek hatalmas sikere után meglátogató német nem volt olyan nagy író, hogy ne volnánk meg szédítően új megállapításai nélkül: „Többször tapasztalta már, hogy egyetlen ember személyes bátorságának milyen lenyűgöző hatása lehet akár egy állig fölfegyverzett csoportra is.”

Az is igaz viszont, hogy az így jellemzett Old Firehand meg a többi „öreg”: Old Shatterhand, Old Death, aztán Droll néni, Nagymedve, Kismedve és persze Winnetou semmilyen kárt nem okoznak, jól megférnek a polcon a mintájukul szolgáló James Fenimore Cooper-hősökkel, Vadölővel és Csingacsgukkal.

És ha a fordító hajlandó egy kicsit többet foglalkozni azzal, mi a különbség a helység és a helyiség között, talán még az Oszmán Birodalomban játszódó May-könyveket is élvezettel forgatják majd kalandos olvasmányra szomjazó kölykeink.

 

OLVASÁSRA VALÓ

1 SZÁSZ ÉVA: XÁNTUS JÁNOS ÍRÁSAI

A humánetika és a természetvédelem megközelítéséből

L’Harmattan, 184 oldal,2200 Ft

Hogy valóban Xántus János volt-e Old Shatterhand mintája, sosem fog kiderülni, de hogy a győri múzeum a vadnyugatot is bejárt névadója, a pesti állatkert első igazgatója nagy tudós volt, azt ez a könyv is bizonyítja.

2 WILLIAM CAMUS: TŰZMADARAK INDIÁN MÍTOSZOK

Tericum, 114 oldal,2670 Ft

A francia-irokéz szerző saját gyűjtése. Törzsek, szellemek, istenek, legendák, mint bármely nép alaptörténeteiben.

3 BOGLÁR LAJOS: A SÁMÁN NYAK LÁNCA INDIÁN KULTÚRÁK

Nyitott Könyvműhely, 192 oldal,2490 Ft

A neves etnológus tanulmányai. Célja: megérteni a kulturális-társadalmi jelenségkört, bemutatni az adott kultúra „globális sokrétűségét”.

 

I!

SZERZŐ: Karl May

CÍM: Az Ezüst-tó kincse, Winnetou I., Winnetou II. Indián történeteksorozat

FORDÍTOTTA: Ossik János

KIADÓ: Duna International

ÁR:

Az Ezüst-tó kincse:695 Ft

Winnetou:1490 Ft

 

A MAY REGÉNYEK a szocializmus idején delfinológiai buzgalom áldozatai lettek.
A MAY REGÉNYEK a szocializmus idején delfinológiai buzgalom áldozatai lettek.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.