Biztosan fennmaradtak emlékmorzsák a korábban élő családtagokról, de akiről bizton tudunk, az idősebb Gözsy Máté, aki II. József orvosa volt. Unokájának, az 1827-ben Tolnán született és 1876-ban Csíkszeredán elhunyt gyógyszerész Gözsy Bélának öt gyereke született, a legidősebb fiú, Árpád szintén gyógyszerész lett. Az ő nagyobbik fia, az 1903-ban született Gözsy Béla cikkünk főhőse. (Öccséről zárójelben annyit, hogy Gözsy Sándor katonaorvos és igen kiváló sportoló volt. 1933-ban tagja volt a vívó Európabajnokságon ezüstérmet szerző magyar tőrcsapatnak.)

Gözsy Béla 1912-től a csíkszeredai főgimnázium tanulója volt, itt érettségizett 1920-ban. 1924-ben a budapesti egyetemen (a családi hagyományokat ismerve ezen nem csodálkozhatunk) gyógyszerészeti,majd 1926-ban gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett – utóbbit Az ecetsav fertőtlenítő hatása című értekezésével. 1930 elején Szegedre ment Szent-Györgyi Albert Biokémiai Intézetébe, ahol 1936-ban megszerezte a biokémiai doktori címet is – az országban elsőként érdemelte ki a biokémia területén.

1932-ben ő ajánlotta Szent-Györgyi Albert professzornak, hogy ismerkedjék meg a csíki tájakkal. Az ajánlatot elfogadva, a professzor barátaival egy hónapot töltött Csíkben.

1940-ben a háborús viszonyok és családi körülményei miatt Gözsy Béla ismét Budapestre megy, a Phylaxia (később Humana) Oltóanyag-termelő Intézetben osztályvezetőként dolgozik – olvasható Péter H. Mária Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai című írásában.

A Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Vállalatot 1945-ben Szent-Györgyi Albert, Gözsy Béla és Ráth György alapította. A cég számos találmányát szabadalmaztatta, európai és amerikai intézetekkel, gyógyszergyárakkal működtek együtt. A Servita Rt. elsőként forgalmazta Magyarországon a baktérium fertőzések ellen hatásos penicillint.

És ez lett a veszte. A vállalatról egy cikk jelent meg a Szabad Nép 1946. november 3-i számában, amely azzal vádolta a részvénytársaságot, hogy a penicillin forgalmazásával nagy haszonra tett szert, miközben több beteg a magas ár miatt nem jutott hozzá az életmentő gyógyszerhez. A kommunista párt lapjában publikált, a Servitát gyalázó cikk más gyógyszergyárakat is hasonló vádakkal illetett. Nem véletlenül született ez a szöveg. Amagyar gyógyszeripart 1948-ban államosították, ennek a lépésnek ágyazott meg ez az írás. De ezt a lépést, az államosítást a Servita alapítói már külföldről figyelték, ha egyáltalán. Amikor 1947-es svájci tartózkodása idején Szent-Györgyi úgy látta, hogy személyes szabadsága hazájában nem biztosított, Svájcból az Egyesült Államokba utazott és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le.

Gözsy Béla előbb Franciaországba, majd Kanadába ment, amontreali egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetében helyezkedett el, rövidesen elismert biokémikus, kutató, majd professzor lett. A szintén magyar származású Kátó Lászlóval a fagociták hatásmechanizmusával, az influenza vírusával és az antihisztaminokkal foglalkozott. Az ottani tudóstestület megbecsült tagjaként 1979. január 10-én hunyt el Montrealban.

FALNAK A SEJTEK

A fagociták vagy falósejtek nevüknek megfelelően más sejteket pusztítanak el. A szervezet első védelmi – immun –rendszerébe tartoznak. Megtalálhatók a vérben és a májban is. A fagociták bekebelezve pusztítják el a veszélyes vírusokat, baktériumokat.

I!

NÉV: Gözsy Béla (1903–1979)