– Egyszerre sírunk és nevetünk, amikor Erdős Virág verseit olvassuk. Ehhez nemcsak nagy szakmai tudás kell, hanem az is, hogy Virág minden egyes művébe belepréselje a lelkét – vallja Halász Margit író. Közel húsz évvel ezelőtt ismerte meg Erdős Virágot, mindketten pályakezdőként olvastak fel a Sárkányfű irodalmi folyóirat bemutatóján. – Rögtön megütötte a fülemet Virág prózaverse és az elképesztően egyéni hang, amelyre mindannyian rácsodálkoztunk – idézi fel az írónő, aki később a Műhely Kör irodalmi szalonban találkozott rendszeresen a sírás-nevetés költőjével. Segítőkész, melegszívű emberként jellemzi Virágot, aki összetett személyiség: a felszíni zárkózottság mögött teljes nyitottság bújik meg.

– Nagyon zárkózott, de nagyon kedves lány – ezt már Garaczi László költő és író mondja Erdős Virágról. Az ő első találkozásuk a Műhely Körben történt, azóta többször is olvastak fel együtt. – Nem a társaság középpontja, nem egy bulizós arc – egészíti ki a leírást. Ám a felszín mögött ő is mást fedezett fel Virágban: komoly, mély, sok belső indulatot rejtő embert.

– Nem is értem, hogy egy ilyen zárkózott egyéniség miként tud ennyire nyitott verseket írni – csodálkozik Peti Péter fotográfus, aki a költőnő nagy rajongójának mondja magát. Szerinte Erdős Virág Namost akkor című verse egy szinten van az Egy mondat a zsarnokságról Illyés Gyula-költeménnyel. Péter felolvasóesteken sokszor látta már Virágot, de amikor megkereste, hogy portréfotót szeretne készíteni róla, határozott elutasításban volt része. Indoklás nélkül.

„mondjátok meg nagyokosok mi legyen

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen

ki legeljen penne ágyon rozmaringos mellfilét

ki pecázza kukából a halolajos kiflijét

kinek legyen friss levegőn tartózkodni ideje

kinek teljen karcinogén cuccokkal a tüdeje

ki rágja a Cafe Picard mascarponés pitéjét

ki mossa a Szentiványi nagyságosék bidéjét”

(Na most akkor – részlet)

Hasonló elutasítást magam is megtapasztaltam. Először jött a nyitottság: amikor felhívtam Erdős Virágot, ő készséggel beleegyezett a találkozóba. Amúgy nem nehéz megtalálni, a telefonszáma, sőt még a lakcíme is fent van az interneten. (Ő aztán nem fél a nyilvánosságtól – gondoltam.) S következett a zártság: egy órával a megbeszélt időpont előtt telefonált, és lemondta. Indoklás nélkül.

A kinyíló-bezáródó virág nála nemcsak jelkép, hanem a valóság is. Az ELTE épületében olvasott fel nemrég verseiből a 45 éves költőnő, a felsőoktatás reformjáról rendezett beszélgetésen. Szemmel láthatóan zavarban volt, feszengve üldögélt a színpadra kitett széken. Bizonytalan hangon konferálta fel első művét, az Édes hazámat; a Magyarországhoz fohászkodó kiskorú prostituált heves reakciókat váltott ki a világhálón. – A gyermekprostitúció elleni küzdelem jegyében íródott – jegyezte meg a szerző.

Olvasni kezdte Erdős Virág a verset, és egyszer csak határozottá vált. Nyitottá. Szabaddá. Ezen az estén Kollár-Klemencz Lászlóval lépett fel, és amikor a Kistehén zenekar énekese az egyik megzenésített költeményét adta elő, a dal végébe Virág is bekapcsolódott. Mosolygott a szeme is. Aztán a varázslat egy pillanat alatt elszállt, a költő tétován vett búcsút a közönségtől.

„Édes Hazám legkedvesebb kliensem

szép vagy jó vagy másnak nem jut ilyen sem

áhítattal suttogom a neved is

csókolom ha el-eljár a kezed is”

(Édes hazám – részlet)

Hobbi: gyereknevelés. Egy irodalmi honlapon ezt írta magáról Erdős Virág. A magánéletéről nem szívesen beszél; elváltan, egyedül neveli két fiát, Bálintot és Mátét. „Van két gimnazista fiam, azon szoktam töprengeni, milyen pechesek is ők. Most, amikor azon kéne gondolkodniuk, hogy mit kezdjenek az életükkel, egyelőre azon kell tipródniuk, hogy egyáltalán hol kezdjenek vele valamit” – fogalmazott egy tavalyi interjúban.

A mindennapi élet visszásságai élénken foglalkoztatják, ő mondta egyszer saját magáról: indulatból ír. S noha már évek óta publikál verset, prózát és drámát, a szélesebb közönség (hiába, ilyen világban élünk) akkor figyelt fel rá, amikor közéleti versekkel állt elő. – Virág a mostani helyzetre reflektál, és mindenkinek az elevenébe talál. Nevetni tudunk magunkon, márpedig az önsajnálat kifordítása nagy dolog – magyarázza Kozák Ignác Tibor irodalmár, aki Erdős Virág több dedikált kötetét is őrzi. Úgy érzi, a nyitottság–zártság kettősségét mutatja az is, hogy dedikálásnál a költő egy virágot rajzol a neve alá.

Saját bevallása szerint Virág nagyon keveset ír, nagyon nehezen. A hatás viszont nem marad el. Vári György irodalomtörténész a Na most akkor kapcsán a lényegre tapintott: „A legközvetlenebb természetességgel és valami bizarrul tiszta, mégis nyers poétikusság közegében éled újra a politikai versírásnak egy olyan tradíciója ebben a versben (és Erdős más verseiben is), amelyről azt hittem, végleg, feltámaszthatatlanul halott. Az ő története is bizonyítja, hogy nem szükségszerű, hogy a líraolvasás kevesek ügye legyen, előkelő hobbi vagy extrém sport.”

„ha majd nem lesz bagatell hogy

mi zajlik a

végeken

ha majd nem lesz menő dolog

babrálni a

tényeken

ha majd nem a krisnásokhoz

jár a haza

ebédre

ha majd nem lesz minden oldal

jelszavakkal

levédve”

(Mikor – részlet)

Szociálisan érzékeny: bárki is beszél Erdős Virágról, ezt mindjárt az elején megemlíti. Kollár-Klemencz László azt meséli róla: – Az emberi morális memóriát próbálja életben tartani, mintha azt kiáltaná a verseiben: emlékezzetek! A nagyon erős igazságérzete mélyről jön.

A Józsefvárosban élő költőnő nemcsak papíron küzd a kiszolgáltatottakért. Gyakran mond verset jótékonysági szervezetek rendezvényein, tüntetésein, nyíltan kiáll a hajléktalanok ügye mellett. Háromszor is részt vett már az ételosztásban, amelyet a Börtön helyett lakhatást (a hajléktalanságot büntető jogszabályok ellen harcoló) állampolgári hálózat szervez szombatonként, a Blaha Lujza téren. – Virág maga jelentkezett, hogy szeretne segíteni az ételosztásban. Otthonról is hozott ennivalót – emlékszik vissza Tanay Marcell, a hálózat tagja.

Talán éppen az adja Erdős Virág erejét, hogy a kettősség nemcsak a személyiségében rejtőzik, hanem a műveiben is. – A szavak szintjén játékos tili-tolinak tűnik, amit ír. A sorok mögött azonban ott a mélységes dráma, a nevetségesből sok verse hirtelen átalakul torokszorítóvá – mondja Halász Margit. És tényleg, tudunk-e jóízűen nevetni azon, hogy „ki járkáljon házastársi javallatra botoxra, kit vigyenek akarata ellenére detoxra”?

Névjegy

ERDŐS VIRÁG József Attila-díjas költő, író. Budapesten született 1968-ban, az ELTE BTK-n végzett magyar szakon. Verseket, novellákat és drámákat is írt már. Édesapja Erdős István Kossuth-díjas bábművész, édesanyja Kalmár Éva bábművész. Két gimnazista fia van.