Mindeközben elkerekedett az a nagy barna értelmiségi szeme, szóval, tényleg látszott, hogy nem érti ezt a dolgot. Értem, hogy mit nem ért.

És hát persze hogy nézek híradót, úgy hívják, hogy internet. De közben azt is tudom, hogy a magyarok (egyelőre még) leginkább a tévéből értesülnek a világ dolgairól, illetve azokról a dolgokról, amelyekről a csatornák hírfelelősei elhitetik, hogy azok volnának a nagyvilágnak az ő fontos dolgai, holott: frászt. S hogy miért értem a szemkerekedést? Mert ahogy a munkást, a parasztot, úgy az értelmiségit is arra kondicionálta A Magyar Televíziózás, hogy az a fontos, ami a (valamelyik, valamilyen) tévében van. És ha jön végre egy normális, feladatát kicsit is komolyan vevő program, akkor jön vele a csodálkozás is. Így is lehet?

Mi tagadás, a józan ész kezét egyre inkább elengedő hazai kertévék között üdítő kivételnek gondolom az RTL II-t. Tulajdonképpen a híradójuk (vezeti: Rábai Balázs) is csak ebben a beteg környezetben tud újszerűt hozni – amennyiben a valódi hírek újszerűnek számítanak egy híradó esetében.

De van itt még két jobb sorsra érdemes program. Segítség, bajban vagyok! főcímmel fut a két műsor, az egyiknek egy ügyvéd, a másiknak pedig egy pszichológus az „arca” – az ő „műsorvezetésük” mellett kapunk válaszokat a vonatkozó kérdésekre. Akárcsak az egykori, köztévés Családi körben, itt is valósnak álcázott, ám konstruált helyzetekbe terelik az alighanem a csatorna toborzó reklámjára jelentkezett amatőr szereplőket, akik egyébként meglepően jól teljesítenek, bár meglehet, csak az elvárásaink csökkentek az évek során, és már azt is érvényes színészi játéknak tudjuk be, ha mikronnyi átélést fedezünk fel a szereplők arcán, illetve ha a szövegmondás nem az online hangos szótárak dinamikájával történik. Meg kell jegyezni: az RTL lényegesen tisztességesebben castingol az ilyen jellegű műsorokhoz, mint fő versenytársa. Bátran össze lehet vetni mondjuk A gyanú árnyékában (RTL) című műsorban felbukkanó szereplők teljesítményét a lényegében azonos tematikájú Családi titkok (TV2) aktoraival: nincs olyan szempont, amely szerint utóbbi jönne ki győztesen. Mintha nem is ugyanabból az alapsokaságból kellene válogatnia a csatornának.

Kérdés persze, mennyire életszerű történet például a keddi, amelyben egyébként összecsúszik jog és pszichológia. Egy gyermektelen, a férfi vonalán meddő házaspár az ikerház másik felét bérlő pár férfi tagját kéri meg, ejtené teherbe a nőt, legyen gyermekáldás. Ami kényszerűségnek indul (tudniillik a csecsemő világra jövéséhez szinte okvetlenül szükséges processzus), abból később örömforrásnak tűnő tevékenység lesz – és akkor most nagyon leegyszerűsítettük a történetet. És nem is a sztori a legfontosabb ebben az egészben, az csak etetés, nézőcsalogatás. (Akit mégis érdekel a megdöbbentően újszerű, sosem gondoltam volna befejezés, a csatorna weboldalán megtalálja az Egy tisztességtelen ajánlat című videót). Mert a drámai helyzeteket időről időre megszakítják az ügyvéd, dr. Rajkai Balázs rövid monológjai, például arról, mi a szerződés, mikor válik érvénytelenné, mi az a vélelem, mik lehetnek a jogkövetkezmények – és így tovább. Talán nem gond, ha a nem túlságosan jogtudatos „átlagos tévénéző” viszonylag fogyasztható módon kap eligazítást ezekről a fogalmakról. A cél természetesen nem a summa cum laude diploma, a leegyszerűsített szituációkkal, érvelésekkel, a nem túl bonyolult dialógusokkal operáló sorozat pedig valószínűleg sosem száll majd versenybe az Emmy-díjért, de a szándék, akárcsak a leánycsatorna híradója esetében, szerintem tisztességes. Az a baj, hogy már ennek is lehet, illetve muszáj örülni. Hogy a szolgáltató: szolgáltat.