Remélhetőleg Nyáry Krisztián könyvének sikere óta nem kell szabadkoznia, sem szerzőnek, sem recenzensének, ha egy magyar irodalmi jelesség magánéletének eseményeivel kíván foglalkozni. Az Angliában élő irodalomtörténész és kiváló író, mellesleg Molnár Ferenc unoka, Sárközi Mátyás, nagyapja szerelmi krónikáját feldolgozó kötete (Liliom öt asszonya) után most egy nem kisebb irodalmi nagyság, Babits Mihály privát sorsának homályába kísérelt meg bevilágítani – kíváncsian és együttérzéssel.

Az irodalmi műveket csakis szövegnek tekintő tudományos felfogás, a magánélet alkotó szerepét tagadó, annak tényeit a regények, versek, drámák megértésében figyelmen kívül hagyó szemlélet, ha nem is bukott meg egészen, de mellette legalább szóhoz juthat az efféle kutatás is: az olvasók nagyobb örömére, a mindenre kíváncsi rajongók információigényének kielégítésére.

Babits az irodalmi kánon kitörölhetetlen nagysága, erkölcsi példakép és esztétikai minta. Jelentőségét még az ún. marxista kézikönyvek sem tagadták, legföljebb kisebbítették. Élete valamiképp mégis csukott könyv maradt a széles közönség előtt. A nagy magányos próféta, az elefántcsonttoronyba zárkózott poeta doctus képét erősítették az olvasóknak – az érző, szenvedő ember, a vonzó férfi kimaradt az elemzésekből.

Pedig Babitsnak irigylésre méltó kutatótábora van, munkái újabb kiadásain gondos szerkesztőcsapat munkálkodik. Mégis hiányzott ez a könyv, a Sárközié. Nem azért, hogy a bulvárhoz szoktatott, a hírességek magánéletén csámcsogó olvasóréteg felkapja a fejét, és azt mondja, no lám, hát ő is. Mármint hogy egy tiszteletre méltó életűnek hírelt költőnagyság sem különbözött a többiektől, neki is volt takargatnivalója. Például olyasmi, hogy befogadta Reviczky utcai otthonába az érte rajongó ifjú költőtitánt, Szabó Lőrincet. Azután pedig nem elszerette, hanem a szó szoros értelmében elkérte annak barátnőjét, Tanner Ilonkát, akit később feleségül is vett.

Furfangos műfajú ez a kötet. Az utóbbi időben divatba jöttek az olyan összeállítások, amelyek kizárólag idézett dokumentumok alapján mondják el egy-egy irodalmi jelesség életrajzát. (A már említett Molnár-könyv is ilyen, és jelen sorok írója is elkövetett hasonló sorozatot a Szerelmes magyar írók kivitelezése során.) Sárközi Mátyás most azonban nemcsak összegyűjtötte mindazt, amit Babits életéről tudni lehet, avatott kézzel kutatva a szerencsére igen gazdag szakirodalomban, hanem regénnyé formálta a megismert adatokat. Mégpedig kitalált egy olyan formát, amivel a legszemléletesebben ragadhatta meg a kivételes sorsú nagyok közös sorsát.

Ennek a könyvnek nem egyetlen elbeszélője van. Sárközi szerepeket osztott, és mindig annak a személynek adta át a szót, aki a legtöbbet a legpontosabban tudta elmondani az adott eseményről vagy változásról. Mint egy jó drámaíró ugrált a megszólaltatott szereplők között, de persze mindvégig ő beszélt, a magát mindentudónak álcázó szerző. A tetejébe soha nem árulja el, hogy éppen kit beszéltet. Eminens diákként az olvasónak kell rájönnie, hogy Babits, Szabó Lőrinc, a Török Sophie-vá lett Tanner Ilonka, netán Szabó Zoltán vagy Koháry Sarolta szólal meg éppen. Végül is nem oly nehéz feladat. A szerző ezzel a fogással megajándékoz a rejtvényfejtés örömével.

Közben azért az életrajzot is szépen elmeséli. Meglehet, a Babits kritikai kiadás szerkesztőinek és közreműködőinek nem sok újat mond ez a kötet. De Sárközi talán nem is nekik állította össze és írta meg ezt a rendhagyó életrajzot, hanem a jogosan kíváncsi átlagolvasónak – ha még van ilyen szerzet –, aki sokat sejt, de keveset tud. Vitám a szerzővel csak a cím dolgában lenne. Szellemes szójáték a Párban magányban, de érdemes elgondolkodni azon, vajon az emberpár, amely a címlapon, Székely Aladár fotóján egymás mellett áll, valóban magányos maradt együtt töltött évtizedeik során?

Nem magányos-e eleve minden költő? Nem magányos-e minden élettárs, aki íróember mellé szegődik? Feloldható-e ez a létükhöz szervesen hozzá csatlakozó magány a magánéletben? Vagy csak a művekben bukkanhat fel valami féle közösségi összetartozás a másik féllel? Akár olvasó, akár élet- vagy alkotótárs az illető személy? Sárközi más választ ad regényes életrajza szövegében, mint amit könyvének címével sugall. De kötetének ez a legkisebb hibája.

Noran Könyvesház, 158 oldal, 2499 forint