Ennek értelmében az az Angi János lett a múzeum igazgatója, aki soha életében nem dolgozott múzeumban. 1988-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem szakos középiskolai tanár szakképzettséget. A Zsadányi Tünde Erika ügyintéző által jegyzett előterjesztésben eddigi szakmai pályafutása során Angi elkerült minden múzeumot: „egyetemi oktató 1988 óta folyamatosan, 1992-től tanársegéd, 1999-től adjunktus, 2002-től docens a KLTE, majd a Debreceni Egyetem Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékén. 2011 óta a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Közgazdasági Tanszékének egyetemi docense. Emellett 1995–1999 között könyvkiadó-igazgató (Multiplex Média DUP), 1999–2011 között kiadóigazgató (Debreceni Önkormányzat Lapkiadó Kft.). 1995 óta a Történelmi Figyelő című könyvsorozat, 1993 óta a Debreceni Szemle tudományos folyóirat szerkesztője.”

A közgyűlés előtt pár nappal elterjedt, hogy Angit a szakmai múzeumi tapasztalat nyilvánvaló hiánya miatt nem fogják megszavazni, de ez fals információnak bizonyult. Azt viszont megerősítették érdeklődésünkre a városházán, hogy a közelmúltban módosították a Déri Múzeum vezetési struktúráját, és a városháza egyik dolgozóját nevezték ki általános igazgatóhelyettesnek: méghozzá azt a Zsadányi Tünde Erikát, aki az Angi kinevezéséről szóló előterjesztés ügyintézője volt. A múzeum szakmai igazgatóhelyettese a jövőben a korábbi igazgató, Lakner Lajos lesz.

A fideszes városvezetés számára kulcsfontosságú, hogy az intézményt „baráti kéz” irányítsa, márpedig Angi János bizalmi ember: éveken át ő volt a fideszes városvezetés „szócsöveként” elkönyvelt Debrecen hetilap kiadóvezetője, ám a közpénzből kiadott lapot a közelmúltban megszüntették anyagi okok miatt.

Ha valami oknál fogva a közgyűlés mégsem szavazta volna meg Angi Jánost igazgatónak, és elővigyázatosan nem módosították volna időben a szervezeti és működési szabályzatot, akkor a papírforma szerint Hajdu Zsigmond régészt, eddigi szakmai igazgatóhelyettest kellett volna megbízni az igazgatói feladatokkal átmeneti időre. Ezt azonban információink szerint a városvezetés nem támogatta, Hajdu Zsigmondról ugyanis köztudott, hogy nem hajlandó megalkudni szakmai kérdésekben: ő akkor is végigcsinált egy-egy feltárást, ha az késedelmet és így anyagi károkat okozott egy önkormányzati vagy állami kivitelezés során.

Szakmai körökből származó információk szerint ugyanis éppen emiatt kulcsfontosságú a múzeumi vezetés: az intézmény régészeti munkája az elmúlt években számos konfliktust szült különböző önkormányzati beruházások során. Egyes önkormányzati építkezések azért késtek, mert a régészek a munkaterületeken fontos leleteket találtak, és hónapokig tartó leletmentést végeztek.

Fontos szempont az is, hogy a következő években elkezdődhet az M35-ös autópálya továbbépítése Hajdú-Biharban, ami a kötelező régészeti feltárások révén több százmilliós bevételeket jelenthet – még akkor is, ha e pénz nagy része – 85 százaléka – a múzeum debreceni régészeit illeti. A várható nagyberuházások miatt az önkormányzat számára nem mindegy, hogy olyan ember irányítja-e a múzeumot, aki esetleges konfliktusok esetén könnyen meggyőzhető – s ilyen esetben a szakmaiság valóban csak az utolsó szempont lehet.

Debrecen