A felbomló szocializmus és a rendszerváltás időszakában vasárnap esténként csaknem az egész ország ült a tévé előtt, hogy lássa A HÉT adását. A kormányváltások után a köztelevízióban szinte azonnal végrehajtott vezetőcserék, elbocsátások, az új megmondó emberek megjelenése, majd az aktuális kormány direkt politikai érdekeinek főműsoridőben történő közvetítése a 2000-es évek elejére romokba döntötte A HÉT egykori renoméját.

Obersovszky Péter elhagyja az államfői interjút - a NolTV videójából kiemelt kocka

A vasárnap esti exkluzív politikai magazinműsort 2002-ben Friderikusz Sándor újította meg A szólás szabadsága címmel, a tehetséges, de összeférhetetlen szakember azonban a köztévé vezetésével folytatott vitáiban elvérzett. A fennállása alatt mindvégig több százezer nézőt vonzó vasárnap esti főműsoridős magazinműsort a köztévé vezetése a 2010-es kormányváltás után egyik napról a másikra megszüntette, hogy jöhessen A Lényeg és Obersovszky Péter.

Obersovszky híres műsorvezető, amit leginkább annak köszönhet, hogy ő vállalta azt a megtiszteltetést, hogy a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál köztársasági elnökkel tisztázó interjút készítsen.

Azóta majd minden egyetem és főiskola kommunikációs szakán e példán mutatják be a hallgatóknak, hogyan tilos interjút csinálni. És azt is, hogy egy riporter egyetlen kérdésével is hogyan válhat a hatalom szervilis és talpnyaló kiszolgálójává: „Elnök úr, azt világossá tette, hogy megvédi a hivatalát a politikai támadásoktól, és nem hajlandó engedni a politikai nyomásnak. Hogy önben még él a sportoló, most azt is bizonyítja, de azért önt emberként, mégpedig népszerű és meglehetősen sokak által szeretett emberként a becsületében is megbántották. Nem perel? Vagy ezt önnek mint elnöknek kötelessége elviselni?”

E szervilizmus hetenként ismétlődő lenyomata A Lényeg. A vasárnapi adás Orbán Viktor pénteki évértékelőjével foglalkozott, a miniszterelnöki beszéd részletes ismertetése után Obersovszky Péter interjút készített Granasztói György történésszel, az évértékelőket szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapító tagjával.

Obersovszky első kérdése az egész adást jellemezte: „Professzor úr, némiképpen meglepő volt, hogy a miniszterelnök ebben a beszédben grandiózus és évtizedeken átívelő programot vázolt fel, nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy ha a kormány elképzelései megvalósulnak, akkor két évtized alatt szinte biztosan visszaemelkedhet Magyarország az élvonalba, és már a rövid távú elképzelések is rendkívül erőteljesek, Magyarország egy sikeres, győztes és abszolút kezdeményező ország képében tűnt fel ebben a beszédben. Ez önt nem lepte meg?”

Ezen a kérdésen még Granasztói György is annyira meglepődött, hogy alig jutott szóhoz, de aztán csak összeszedte magát, és telibe dicsérte Orbánt. Arra vártam, hogy a korrekt és a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében a miniszterelnöki évértékelőn elhangzottakról A Lényeg bemutatja az ellenzéki pártok véleményét is, és ezek után független gazdasági szakértők elemzik a miniszterelnök által vázolt tervek realitását. Hiába. Ehelyett újabb interjú következett. Boros Imre, az első Orbán-kormány kisgazdapárti PHARE-minisztere fényezte a kormány gazdasági intézkedéseit, ekézte a hitelminősítő intézeteket és a Magyar Nemzeti Bankot. Aztán Obersovszky elköszönt, hogy ez volt A Lényeg.

Tévedés. Nem ez volt a lényeg. Ez csak szimpla és buta talpnyalás volt.

Ez megy ma a köztévében. Közpénzekből. Az adómból. Mindannyiunk adóforintjaiból.