Ferencz Győző, a jelenlegi ügyvezető elnök a fesztivál sajtótájékoztatóján felidézte azokat a művészeket, akik tagjai voltak az MTA-nak: mint például Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc vagy Arany János, aki a főtitkári tisztet is betöltötte. De említhetnénk Gárdonyi Gézát, Babits Mihályt, Márai Sándort vagy éppen Pátzay Pált is.

Húszéves fennállása során a Széchenyi Akadémia több mint kétszáz nyilvános rendezvényt tartott, ezeknek körülbelül a fele székfoglaló előadás volt, másik fele koncert, kiállítás, előadás, könyvbemutató. Ferencz Győző úgy fogalmazott: aktivitást mutattak a lehetőségeikhez képest. Bár kétségtelen, hogy ezek a közönség számára is nyitott rendezvények a széles kulturális köztudatba nem kerültek be. Fesztiváltmég nem rendeztek. Efféle nyitás a nagyközönség felé eddig nem jellemezte a SZIMA-t.

Most sem az akadémia volt a kezdeményező, hanem a Fuga. A Petőfi Sándor utcai galéria és építészeti központ az események főszervezője. Mint vezetője, Nagy Bálint elmondta, az évfordulóra készülő könyv adta az apropót, hogy az akadémia tagjai nagyobb közönség előtt is mutatkozzanak be. Nem mintha nem ismerné a közönség például Esterházy Pétert, Nádas Pétert, Görgey Gábort, Jókai Annát, Haraszty Istvánt, Gross Arnoldot, Kocsis Zoltánt, Makk Károlyt, Jancsó Miklóst, Skardelly Györgyöt vagy Turányi Gábort. De az évforduló adjon alkalmat találkozásokra is: így a SZIMA mind a nyolcvan élő tagja szerepel majd a fesztivál valamelyik eseményén, és emléket állítanak az elhunyt tagok életművének is.

Ötvenkét napon át, július 18-tól szeptember 8-ig zajlanak majd az események, nagyrészt a Fugában, valamint a 2B Galériában, a HAP Galériában és a Centrális Galériában: kiállítások, beszélgetések, színi produkciók. Hallhatunk például előadást az uniós országok művészeti akadémiáiról, amelynek vendége lesz Konrád György, a német művészeti akadémia korábbi elnöke. Augusztus 22-én nagy könyvkiállítást rendeznek a Fugában a SZIMA íróinak köteteiből, ezen körülbelül kétezer kötet szerepel majd. Vetítéseket tartanak az akadémia filmrendező tagjainak mintegy háromszáz filmjéből. Színházi produkciókat mutatnak be a Margit körúti HAP galéria kertjében. Ugyanakkor a galériákban hatvanhat SZIMA-s képzőművész életművéből válogatnak Jerger Krisztina közreműködésével. Szeptember 7-én pedig nagy árverést rendeznek a művészek által felajánlott, elérhető árú képzőművészeti alkotásokból, ennek bevételéből tervezik finanszírozni a programok költségeit. A rendezvénysorozatot komolyzenei koncert zárja majd.

Mindez vajon azt jelzi, hogy a SZIMA, a konkurens Magyar Művészeti Akadémia politika által támogatott térnyerésére válaszul, a jövőben változtatni fog kulturális stratégiáján, aktívabban lesz jelen rendezvényeivel a kulturális kínálatban? Ferencz Győző erre azt válaszolja, hogy valóban elhangzott velük szemben az a vád, hogy nem elég aktívak, de azt látni kell, hogy nem kulturálisprogram-szolgáltatók. Nem is lenne pénzük arra, hogy programjaikat hirdessék. Költségvetésüket az MTA szabja meg, s – ahogy Makk Károly elnök mondta – a keretük nem több mint egy államtitkár évi fizetése, nem éri el az évi tízmillió forintot. Ferencz Győző szerint azonban ettől függetlenül nem zárkóznak el az intenzívebb jelenléttől. Főleg, ha ehhez lesznek partnereik.

Tudni kell, hogy a SZIMA-tagok akadémikusi járadékot nem kapnak, nem is kértek, hisz eleve rangnak tekintik a tagságot, s hogy egy olyan független és tekintélyes szervezet mellett működhetnek, mint az MTA. Politikai hatalom megszerzésére, ahogy eddig sem, ezután sem törekednek. Ahogy két hete, az ÉS-ben kifejtett álláspontjukban írják, ragaszkodnak a Kodály Zoltán által 1946-ban megfogalmazott elvhez, amely szerint a művészet sem a teológia szolgálóleánya, sem a politika metresze ne legyen.