Minaret, de csak a bátraknak
Amúgy a pécsi épületben mintegy húsz éve imádkoznak péntekenként a régió muszlimjai, többnyire az arab világból, a Balkánról és Amerikából érkezett, nálunk tanuló vagy itt diplomázott férfiak. Általában huszonöt-harmincan, ramadánkor félszázan jönnek össze.
A pécsi dzsámi azonban elsősorban múzeum, a belvárosban álló épületet évente több tízezren csodálják meg. A műemlék páratlan értékét részben az adja, hogy ennél északabbra nem találunk a török birodalom korából származó minaretes dzsámit, ami ráadásul ma is betölti eredeti hivatását. Tudni kell róla, hogy a XVII. század első évtizedeiben Jakováli Hasszán építtette fehér mészkőből, később a Pécsett pasaként szolgáló előkelőség a dzsámi szomszédságában a táncoló derviseknek emelt kolostort. Pécs 1686-ban lett újra a magyar királyság része, s azt követően a szakrális török épületek funkciót váltottak. A dzsámi a mellette felépített ispotály katolikus kápolnájaként élt tovább, minaretje harangtoronnyá vedlett át. Aztán 1960-ban az épületet „visszatörökösítették”, berendezéséhez a török kormány rituális bútorokat és imaszőnyegeket adott ajándékba.
2010-ben – amikor Pécs (Isztambullal együtt) Európa kulturális fővárosa volt – a dzsámi mellett kialakítottak egy kicsi kiállítótermet, ahová elhelyezték az iszlám vallás öt alappillérének szimbólumát. A 24 szögletű terem csaknem minden fala tükör: az ide belépő – miközben önmagát látja megsokszorozva – a tükrökkel kitágított, fekete mennyezetű térben elveszettnek, a végtelenbe kitaszítottnak érzi magát. Innen egy sötét folyosó visz át a dzsámiba, ahová belépni – az előbbi, kiszolgáltatott állapot után – menedék testnek és léleknek. A dzsámi kínálta élmény hamarosan még teljesebbé válhat. A közelmúltban Törökország vállalta, hogy hat, hazánkban található török műemlék felújítását egymilliárd forinttal támogatja. A pénz javát három pécsi épületre fordítják. Az egyik preferált műemlék Jakováli Hasszán dzsámija. Dobó Ágota, a műemlékeket kezelő Nemzeti Örökséggazdálkodási Központ elnökhelyettese elmondta, hogy a dzsámi kupoláján és falán látható beázások nyomát eltüntetik, és az eredeti állapotnak megfelelően restaurálják azt a galériát, amely az épület minaretjébe vezet. A minaretet megerősítik, így az látogathatóvá válik. Tegyük hozzá, hogy akkor is majd bátor ember kell a megmászásához (klausztrofóbiásnak és szédülősnek végképp nem ajánlott ez a hely), mert a húsz méter magas imatorony annyira keskeny, hogy abban csak egy vékony ember fér el, és a lépcsőn fel-le csigázók szinte pörgésnek érzik a haladást. A dzsámi korhű bútorokat és szőnyegeket is kap, a tükrös kiállítóterem felett egy emelettel pedig megidézik azt, hogy milyen lehetett a derviskolostor egy cellája. A dzsámi mögötti park szökőkúttal és törökös növényzettel válik teljessé.
A másik pécsi török épület, amely megújul, Idrisz baba türbéje. Ez egy XVI. században élt remete nyolcszögletű, kupolás sírépülete, amely zarándokhelye a Pécsre vetődő muszlimoknak. A város feletti Rókus-dombon álló épületet is kápolnává alakították a török kiűzése után, de a türbe 1961-ben visszanyerte eredeti tartalmát és formáját. Az örökséggazdálkodási központ ezt az épületet muszlim motívumú kőkerítéssel zárja majd el az utcától, így a türbe egy intim térbe kerül. A síremlékhez meditációra alkalmas, lépcsős promenád visz majd fel, és megszépül a türbét övező park is.
A dzsámi és a türbe felújítása akár már holnap startolhatna, tudtuk meg Dobó Ágotától, mivel az ehhez szükséges tervek elkészültek, az engedélyezés lezárult. A török kormány által biztosított pénzhez azonban még további forrásokat keres az örökséggazdálkodási központ. A felújításra váró harmadik pécsi török műemlék, Ferhád pasa fürdőjének sorsában viszont még sok az esetlegesség. Ebből az épületből csak az alapok maradtak meg, ezek a romok a város kellős közepén, Pécs legforgalmasabb sétálóutcájától 50 méterre, egy építési telken őrződtek meg. Hogy a bokáig érő falmaradványok szabadon maradnak-e, vagy egy keleties üzletet, kávézót emelnek föléjük, az még eldöntetlen. Az sem kizárt, hogy ha üzlet épül a stabilizált romok fölé, akkor az állam magánbefektetőkre bízza a beruházást.
Bárhogy lesz is, a város azt reméli, hogy pár év múlva teljesebbé válik Pécs török műemlékegyüttese, és ennek köszönhetően több turista keresi fel a baranyai megyeszékhelyet.
