Szabó Máté azt fogalmazta meg állásfoglalásában, hogy egy olyan köztestületnek, mint a művészeti akadémia, amely elvben a művészeti szabadságot testesíti meg, semlegesnek és sokszínűnek kell lennie. Az állam pedig, bár lehetnek kulturális prioritásai, egyetlen irányzatot sem tehet kizárólagossá.

Kucsera Tamás szerint ezt nem is teszi, „hiszen a művészet szabadságának nem kizárólagos terepe az MMA köztestülete, attól független módon is tevékenykedhetnek művészek, továbbá az állam is támogat számos művészeti szervezetet, alkotó közösséget, egyéni művészeti tevékenységet. Tehát összegezve elmondható, hogy a köztestület alkotmányos helyzete, így kiemelt közjogi státusza egyértelmű, de kizárólagosságot semmilyen területen nem ad.” Hozzáteszi: „A művészet szabadsága mint alapvető jog a művészt illeti meg – és nem bármely művészeti testületet.”

„Szabó Máté ombudsman úr véleménye álláspontom szerint – írja valamelyest bonyolult okfejtésében az MMA főtitkára – azt a tartalmilag helytelen álláspontot képviseli, hogy egy társadalmi szervezet (pl. egy egyesület) nem jöhet létre olyan céllal, ami a szervezetet alkotó személyi közösségnél nagyobb közösség(ek) céljainak (vagy akár az alkotmány, esetünkben az alaptörvény céljainak), az általánosan megfogalmazott célok szellemiségének megfelelne. A korábbi MMA társadalmi szervezet pedig pont ilyennek tekinthető, hiszen össznemzeti célok elérése érdekében jött létre.” Az ombudsman ugyanakkor azt észrevételezte, hogy „sérti a művészeti szabadságot, ha a semlegességet és sokoldalúságot megtestesíteni hivatott köztestület alapító tagjai kizárólag egyetlen, törvényben nevesített civil szervezet tagjaiból kerülnek ki”.