Miszerint: BiblioTech fantázianéven nyár végén, de legkésőbb ősszel különös nyilvános könyvtár nyílik a texasi San Antonióban. A könyvtár koncepciója bár nem egyedülálló, mégis formabontó, a BiblioTechben ugyanis egyáltalán nem találkozhatnak majd nyomtatott könyvekkel a látogatók. A beszámoló szerint Bexar megye minden lakosa regisztrálhat majd, és igénybe veheti az intézmény szolgáltatásait. Az ötlet Nelson Wolff Bexar megyei bíró fejéből pattant ki, szerinte a BiblioTech elsősorban kiegészítő szerepet tölthet be a tradicionális könyvtárrendszer mellett. Nem a városi könyvtár lecserélése, hanem annak fejlesztése a szándékuk, az volt a céljuk, hogy olcsó, eredményes módját találják meg az olvasásnak és tanulásnak – nyilatkozta az ötletgazda (aki egyébként könyvgyűjtő). A könyvtár a terv szerint először 250 000 dollárért vásárol 10 000 címet, melyeket a helyben elérhető 100 e-könyv-olvasóval lehet majd használni – adta közre a Book Patrol című portál hírét a Könyvtár, Információ, Társadalom (KIT) hírlevél.

A kezdeményezés valóban rendhagyó: manapság leginkább a szakkönyvtárak (főleg a technikaiak) elektronizálódnak, a közkönyvtárak 100 százalékos elektronizációja még Nyugaton is merésznek tűnik. A használók többsége továbbra is szeret papírkönyvből olvasgatni, azok is, akik az e-könyveket is használják, ideértve a fiatalokat is. De mit mondanak a texasi vállalkozásról a hazai szakemberek?

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárat igazgató Czupi Gyula szerint az olyan közkönyvtár, amely csak elektronikusan teszi lehetővé az olvasást, legalább annyira korszerűtlen, mint amelyik csak papíralapon, hiszen így vagy úgy, de automatikusan kiszorítja a közönség egy részét. Mindezzel együtt kíváncsi a folytatásra, mert lehetnek előnyei. A különös bibliotéka a beszámoló alapján nyilvánvalóan az e-könyvek olvasó- és kölcsönzőhelye lesz, így az olvasóknak egészen biztosan nem kell majd sorban állni, előjegyeztetni. A másik erénye, hogy a könyvtárban – legalábbis ez kezd a nemzetközi tendenciává válni – az e-kereskedelemben megszokott gyakorlattal ellentétben az olvasó nemcsak a kiadó által kiragadott részletek alapján dönthet, hogy kíváncsi-e a kiadványra, avagy sem, hanem oda „lapoz”, ahová akar.

A szisztéma honosítási esélyeit firtató kérdésünkre Czupi azt mondta: mivel itt láthatóan egy kis könyvtárról van szó, elképzelhetőnek tartaná – a technika rendelkezésre áll –, feltéve persze, ha találnának neki egy olyan közeget, amelyben az e-olvasás már mindennapos szokássá vált. Egy egyetemi központ vagy a technológia használatában élenjáró iskola, korosztály lehet mondjuk ilyen közeg. A számokat nézve azonban a megoldás nem olcsó, igaz, azt is számításba kell venni, hogy egy tételből csak egyet kell venni, és azt akár száz ember is olvashatja egyszerre.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója hasonlóképpen reagált. Fodor Péter szerint is az az igazán modern bibliotéka, amelyminden korosztályt, társadalmi réteget ki tud szolgálni, akár papíralapú dokumentumokkal, akár elektronikusan, egyidejűleg – a nagyobb magyar könyvtárak e-olvasókkal is. Az amerikai kezdeményezésről ezzel együtt úgy gondolja, hogy minden olyan elképzelés jó, amely a könyvtári szolgáltatás megújítását szolgálja. Hazai elterjedésének lehetőségéről szólva megjegyezte: a szakmának nyitottnak kell lennie minden újdonságra, a szisztéma jövője a használói igényeken múlik.