Zemplén jövője a múltja lehet – fogalmazták meg a jelmondatot tavaly Füzéren, ahol idén jelentős felújításba, vagyis inkább újjáépítésbe kezd az önkormányzat a település fölé emelkedő várban. Erre 1,3 milliárd forintot nyert a néhány száz lelkes falu, igaz, a duplájára pályáztak. Horváth Jenő polgármester nem titkolja: az 1676-ban lerombolt vár teljes újjáépítésében gondolkodnak. Indokai szerint egy élő középkori vár komoly turisztikai szereppel bírhat, ami nemcsak a falu, de a térség gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhat.

Hasonlóan jelentős pénzeket kapott tavaly és kap idén is Regéc. 2012-ben a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adott 120 millió forintot az erődítményt kezelő önkormányzatnak, idén pedig csaknem félmilliárd forintot költhetnek az építményre egy sikeres pályázat eredményeként. Kormos István polgármester azonban a füzériekkel ellentétben nem szeretné teljesen rendbe hozni a Rákócziak egykori fészkét. Azt mondja, addig akarnak eljutni, hogy a romos falakat konzerválják, emellett olyan zárt tereket hozzanak létre, ahol bemutathatják a romok között végzett régészeti feltárás gazdag leletanyagát. Ezenkívül egy rendezvények lebonyolítására alkalmas helyre is szükségük van, amelyet a várárokban alakítanak ki. Bár az év nagy részében az erődítmény autóval is megközelíthető, rossz idő esetén lehetetlen feljutni a hegytetőre. Ezért építenek a faluban egy fogadóépületet, hogy akár ott is be tudják mutatni a várat a modern technika adta lehetőségek felhasználásával.

Sátoraljaújhelyen és Komlóskán évszázadokon át csak találgatták a helybeliek, hogy merre lehetnek a várak romjai. Komlóskán először a Miskolci Egyetem régészhallgatói vállalkoztak arra, hogy gyakorlatilag társadalmi munkában előbányásszák a falak maradványait. A Pusztavár vagy más néven Solymos vára valószínűleg igen rövid életű volt, mert a rendelkezésre álló adatok szerint 1312 után épült, 1398-ban viszont már elpusztult várként emlegetik egy okiratban. A szakemberek azt gondolják, hogy a tulajdonosok odaveszhettek valamelyik csatában, vagy elszegényedtek, aztán a gazda és funkció nélkül maradt, vélhetően már akkor lepusztult erődítményt elhagyták, majd az azóta eltelt több mint 600 esztendő alatt az enyészeté lett a többi fal is. A helyi polgármester, Köteles László szerint éppen a rövid élettartam az értéke a várnak, ezzel ugyanis úgynevezett időzárvánnyá vált a terület, hiszen minden úgy maradt ott, ahogy a XIV. században a kiköltözők hagyták. Véleménye szerint bizonyíték erre a leletanyag, amely a több mint tíz éve tartó ásatások során előkerült. A hely nehéz megközelíthetősége miatt a falusiak sem hordták el a köveket építőanyagnak, mint máshol. Ráadásul míg a többi várat mindig újították vagy bővítették a tulajdonosok, Solymos vára csakis a középkor hangulatát, építészeti szokásait adja vissza – állítja Köteles László. A polgármester úgy véli, más várfelújításokhoz mérten kisebb összegből, körülbelül 700 millió forintból újjá lehetne építeni a várat. Az önkormányzat minden évben végez valamennyi munkát az egykori építmény területén, leginkább a kiásott falak állagmegóvását igyekeznek megoldani.

Sátoraljaújhelyen érdekes módon a pataki vár található. Azért hívták így, mert a feladata a pataki erdőispánság védelmezése volt. A 2007-ben megtalált várat 2008 óta feltáró Ringer István régész egy nagy kiterjedésű erődítmény alapjait ásta ki egy hatalmas rádióantenna tövében a Vár-hegyen. A város önkormányzata azonban a többiekkel ellentétben nem akarja még részben sem újjáépíteni az épületegyüttest, legfeljebb egy romkertet alakítanának ki. Szamosvölgyi Péter polgármester ezt azzal indokolja, hogy nem maradt fenn hiteles rajz a várról, így csak az alaprajzokra hagyatkozhatnának. Ezek alapján építkezni történelemhamisítás lenne – véli. Az újhelyiek a történelmi jelentőségén túl turisztikai szempontból tartják fontosnak a feltárást. A sátoraljaújhelyi önkormányzat minden évben pályázik a XVI. században elpusztult falak állagmegóvására, konzerválására. Évente 1-3 millió forintot nyernek erre a célra: így haladva még 6-7 év, mire a teljes várterületet sikerül átkutatni. Rendezvényeket már tartottak a romok között, és a tervek szerint építkezés helyett lézer- és fényjátékokkal idéznék meg a várat.