Szükség is van erre a magas szintű PR-tevékenységre, mivel a nemzetközi szaksajtót bejárta annak a szópárbajnak a híre, mely Vajna és Tarr Béla, a Filmművész Szövetség elnöke között zajlott. Miután Tarr közleményben tudatta a sajtóval, hogy filmek hiányában, negyvenhét év után elmarad a Magyar Filmszemle, helyette pedig a filmművészszövetség rendkívüli közgyűlést tart majd, Vajna a Screen Dailynek úgy reagált: „kezdek belefáradni Tarr üres fecsegéseibe a magyar filmiparról”. Hangsúlyozta, hogy Tarr már nem része a magyar szakmának, „külföldön tanít, ennél fogva nem tudja, és őszintén szólva, nem is érdekli, hogy mi zajlik itthon”. Mindenesetre ezek elég furcsa szavak egy kormánybiztostól, különösen nemzetközi viszonylatban. Pláne, hogy a számok Tarr mellett szólnak, aki eddig lényegesen több elismert magyar filmet jegyez Vajnánál.

Mindenesetre a kormánybiztos az MNF által szervezett, kifejezetten a szakmának szánt tegnapi Filmalap-napon – amely tulajdonképpen monstre reprezentációja volt az intézmény napi munkarutinjának – már sokkal visszafogottabb volt. Elmondta: mintegy hetven pályázatot bíráltak el az elmúlt másfél évben, tizenöt produkció kapott gyártási támogatást (hetet korábban szándéknyilatkozattal támogatott az MMKA is), ebből négy leforgott, és épp az utómunka zajlik. A tervek szerint idén még további hat film forgatása fejeződhet be, miután a gyártási támogatásuk már zöld lámpát kapott. Jövőre még legalább három-négyre számítanak. Ahogy a szakpolitikus fogalmaz, a rendszer működik, a múltat sikerült kitisztítani, és minden a legnagyobb rendben van a magyar filmiparral. Kivéve az úgynevezett filmvagyont: Vajna szerint ugyanis az MMKA-tól megszerzett Mafilm és a Filmlabor tavaly több mint 700 millió forint veszteséget termelt, mert a korábbi tulajdonosok „hagyták lepusztulni”. A jövőben ezeket is fejleszteni fogják.

Az MNF nemzetközi tevékenységéről Bereczki Csaba nemzetközi igazgató elmondta: 2012-ben 54-díjat kaptak (bár még nem az MNF-filmek), és 15 filmeladásról tudtak megegyezni, összesen 79 ezer dollár értékben. Ebből mintegy 13,6 millió forint jutott el a produkciókhoz, míg a nemzetközi sales cégekkel szerződők általában semmit sem szoktak kapni.

Nem mellékesen Andy Vajna két régóta tabunak számító ügyet is rendezni akar: az egyik az illegális letöltések visszaszorítása, a másik a szerzői jogdíjak felülvizsgálata. A kormánybiztos szerint a Disney néhány évvel ezelőtt 100 millió dollárra becsülte a magyar piacot, igaz, a valós bevételek csak mintegy 10 millióra rúgnak – ilyen arányú kalózkodással pedig szinte világelsők vagyunk. Illetve Vajna arra is kíváncsi, hogy vajon hova tűnnek a szerzői jogvédő szervezetek által beszedett forint milliárdok, vajon tényleg visszajutnak-e a művészekhez. Az előbbi esetben a távközlési lobbival kell szembeszállnia (hazánkban például az egyik szolgáltató letöltéssel reklámozta a széles sávú internet szolgáltatását), az utóbbi esetében pedig az Artisjus és a Filmjus bebetonozott rendszerével.

Azt már Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója tette hozzá: a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) azon rendező szakos hallgatói, akik pénzhiány miatt a korábbi években nem készíthették el vizsgafilmjüket, pályázhatnak a Magyar Nemzeti Filmalaphoz (MNF), hogy az intézmény által kiadott diplomát a filmalap a jövőben referenciának fogadja el. A bejelentések között elhangzott, hogy a filmalap nemzetközi részlege a jövőben szerződést köt az általa képviselt filmek fesztiválon való szerepeltetéséről, hogy „pontosan tudják, ki, mit vállal”, illetve az MNF által támogatott filmek mozis forgalmazásakor a nettó bevételből is részesülni akar az alap. Már, ha lesz végre bemutatott MNF-támogatott film, és annak lesz kimutatható nettó bevétele – mivel a magyar filmek jelenlegi „nézővonzó értéke” igen csekély erőt képvisel.

Arra a kulcsfontosságú kérdésre, hogy mikor kerülhet moziba az MNF által támogatott első játékfilm, nem kaptunk egyértelmű választ. A filmalapot ért leggyakoribb kritikákra Kovács András Bálint esztéta, egyetemi professzor, a filmszakmai döntőbizottság tagja reagált: kéthetente ülnek össze dönteni, szeretik az összes, különféle attitűdű alkotót, még azokat is, akik azzal érkeznek, hogy „miért pont ők akarják megmondani, hogy milyen filmet készítsenek”.Mindenesetre a csúszások okának épp az alkotókat nevezte meg – és ebben Divinyi Réka forgatókönyv-fejlesztési igazgató is támogatta. Mint említette, volt olyan pályázó, aki nyolc hónapra eltűnt. Azt, hogy egy film milyen tempóban készül, az alkotók határozzák meg – érveltek a filmalaposok. Úgy tűnik, gyorsabban megy a forgatás, ha az alap nem támogatja: a decemberben bemutatott, Szajki Péter rendezte Nejem, nőm, csajom ugyan nem ért el túl nagy kritikai sikert, de szerzett a mozikban 56 ezer nézőt. Sokan arra kíváncsiak, hogy az MNF-filmek vajon ennél sikeresebbek lesznek-e végül.

Noha a szakmai rendezvény elsődleges célja a párbeszéd lett volna, az alapvető vitán nem tudtak túllépni az alapot kritizálók és az intézményt képviselők, így az utóbbi hónapokban lezajlott szócsaták megismétlődtek a kérdés-felelet blokk során. Fölvetődött tehát az artmozik válsága, a nem egész estés műfajok megfelelő támogatásának hiánya (Muhi András producer egyenesen működésképtelennek jellemezte az ezzel megbízott MTVA-t), és vitatták az „egyetlen ízlés” (Vajna és csapata) rendszer létjogosultságát is. A felek most sem jutottak egyezségre.

Szász János A nagy füzet című produkciója hamarosan a nézők elé kerülhet