Az ötödik homlokzat
Este kivilágított belső tere uralja a látványt (a belső nem zárkózik el a tértől, sőt az emeleten kifejezetten az üvegfal elé ültetik le az éttermi vendégeket), nappal pedig az a szabálytalan fehér fémszerkezet, amely hálószerűen szövi át, mint egy szeszélyesen körbeszalagozott ajándékcsomagot. (Tervezője Kendik Géza és az A4 Építészstúdió.) Persze már a „szövi át” is átlóg némileg a költői elragadtatottság tartományába: csak úgy tesz, mintha átszőné, hiszen csupán a térre néző főhomlokzatán teszi ezt, amúgy szinte cipőkanállal csusszantották be a korábbi épületek közé. Második és harmadik homlokzatról tehát nemigen érdemes beszélni, az első viszont példásan hozza, amit elvártak tőle: uralja/feldobja/átértelmezi a főteret, miközben a keresztbe futó traverzek aszimmetrikus mozgalmassággal képesek apróbb darabokra szeletelni ezt az amúgy óriási térfalat.
Felújították (PR-magyarul: „megújult”) a víztornyot is, így ez a két épület már csak méreteivel is központi szereplője az új főtérnek. Pedig látható itt még sok minden az elmúlt évtizedek stíluslerakódásaiból – és itt újra el kell nyomnom magamban a fővárosból alászálló nagyképűséget –, modern könyvtár, szocreál, új és archaizáló banképületek kusza kavalkádban.(Varga Imre szerencsétlen, hajóorrba és szökőkútba fulladó Széchenyi-szobráról most ne essék szó.)
A „volt”-hoz képest ez mindenképpen előrelépés, és egyben a realitás is. Ilyen egy magyar kisváros és szándékok, szükségek, véletlenek mentén tulajdonképpen ilyen kusza összevisszaságban fejlődik maga a városi szövet is – legfeljebb mindig ahhoz a kínzó kérdéshez vezet el, hogy vajon a mai újdonságnak is csak 10-15 éve marad-e (vagy esetleg több), hogy végképp lekopjon róla az újdonság ma még varázslatos csillámpora. Már 15 év után olyan lesz, mint a lebontott Sió Áruház, vagy azért több adatik neki?
És akkor túl a víztorony meg pláza formálta új főtéren jön az újabb kínzó kérdés: korszerű kisvárosi válasz-e ma még egy látványpláza a centrum közepén? Mi történt Siófokon, merész előrelépés, vagy csak a hátrány ledolgozása? És a hátrány ledolgozásával együtt esetleg a lemaradás tartósítása is, hiszen a központ megújítását még a válság előtt kezdték tervezni, majd amikor elkészült, már minden másképp van. A kiskereskedelmi forgalom 2007 óta csökken, az a plázakereskedelmi modell pedig már Budapesten is kifutóban van, ahol közepes (az ún. high street termékeket forgalmazó) nyugati divatmárkák magas bérleti díjakért idetelepülve, nyugati árszínvonalon képesek teríteni a cuccaikat. A magyarok egyre nagyobb hányada öltözködik second hand boltokból, a meglévő plázák legforgalmasabb bérlői pedig az élelmiszer-szupermarketek lesznek; a butikok helyére bankfiók, posta települ, hogy legalább lehetséges látogatókat generáljanak.
Az urbanisztikai kérdések mellé pedig a válság újabbakat hozott: a passzívházak idején érvényes lehet-e még egy húsz éve lényegében változatlan és kirívóan pazarló energiaháztartású presztízsépület – sőt nem éppen egy ilyennek kellene-e a jó példákkal megjelennie? A formák tényleg minőségiek, új arcot adnak a városnak, különösen ahogy a víztorony szuperkilátását felhasználva ötödik homlokzatként vetik be az épület tetejét (kirajzolva a felülvilágító üvegsávját és térbe is kiterjesztve a konzolszerkezetet).
De kérdéses, vajon felül tudja-e írni a mögötte húzódó Kálmán Imre sétány egyrészt borzalmas, másrészt mindannyiunk által ismert balatoni bódéépítészetét. A pláza részeként itt megmaradt a régi Sörkert félköríves, klasszicista tömbje (benne egy könyvesbolttal), némi elő-(hátsó) kerttel, de a bodegasortól tökéletesen elzárkózva.
Egy bennfentes pesti szépész néhány érdekes épülete okán találhatja ugyan Siófokot különleges helynek (ilyen a parton álló meteorológiai obszervatórium avantgárd szocreálja, a valahai német sci-fi sorozat űrhajóját idéző Orion bár vagy Makovecz Imre evangélikus temploma – és a sor a pláza új homlokzatával folytatható), a laikus többség számára mégis ez a gagyiparádés, olajszagú bódésétány marad a valóság és benne a kortárs építészet. És ez a sokkal nagyobb realitás.
A Sió Pláza és az új főtér Siófokon
