Megtudtuk, hogy a házelnök a csaknem százötven éves intézmény megújítását célzó tervek elkészítésébe nyolc szakembert vont be: a szegedi egyetem Klebelsberg Kunó Könyvtárának főigazgató-helyettesét, Kokas Károlyt, Blaskóné Majkó Katalint, a Képzőművészeti Egyetem könyvtárának főigazgatóját, az Osiris Kiadót vezető eszmetörténészt, a már hivatkozott Gyurgyák Jánost és az Országgyűlési Hivatal öt szakemberét. A tennivalókat összegző ajánláscsomagot a minap adta át a házelnöknek és a könyvtár vezetésének a munka fő koordinátora, az Országgyűlés januárban felállított Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságát irányító Bellavics István, korábbi elnöki főtanácsadó.

Bellavics István érdeklődésünkre elmondta: a munkaanyag egyik legfontosabb tétele az Országgyűlési Könyvtár szabad polcos rendszerének modernizálása, közelebbről a polcokon elérhető dokumentumok számának növelése. A könyvtárhasználók ma ugyanis alig több, mint tízezer kötethez férnek hozzá közvetlenül, míg például a szegedi egyetemi könyvtárban hozzávetőleg háromszázezerhez. A cél: több tízezer dokumentum szabad polcos tálalása, méghozzá úgy, hogy az ott lévő szakirodalom a lehető legfrissebb legyen. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jó pár ezer kötet visszakerül majd a raktárba, a frissesség mellett ugyanis természetesen a keresettség is alapszempont.

A másik tennivaló a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó, fontos, de pillanatnyilag hiányzó külföldi szakirodalom begyűjtése. (Az Országgyűlési Könyvtárra is vonatkozó kötelespéldány-rendeletnek köszönhetően a magyar politikai, jogi és történelmi dokumentumok beszerzésével nincs gond.) Mint megtudtuk, Gyurgyák János angliai (oxfordi) kutakodásai nyomán hozzávetőleg 2000 olyan tételt talált, amelyre feltétlenül szükségük volna. A közbeszerzési pályázatot már kiírták – az ajánlatokat a hónap végére várják –, a vásárlás költségeit az Országház többletbevételeiből állják. Bellavics a tennivalók közül kiemelte a vonalkódrendszer továbbfejlesztését, a könyvtár dolgozóinak könyvtáros-informatikussá való továbbképzését, a térelrendezésben az eredeti, Steindl Imre-féle állapotok visszaállítását: egyebek mellett megszüntetnék és ismét olvasótérré alakítanák a Duna felőli dolgozószobákat.

Mindezen felül – ahogy minden könyvtárban – itt is szeretnék folytatni a digitalizálást. Egy novemberben véget ért program során kétmillió oldalt tettek elektronikus formában is hozzáférhetővé, amely anyag jelentős része elérhető a dtt.ogyk.hu oldalon. A Digitalizált Törvényhozási Tudástárban lévő dokumentumtömeg egy folyamatban lévő pályázat esetleges sikere eredményeképpen újabb 1,6 millió oldallal gyarapodhat.

A könyvtár megújításának összköltségéről Bellavics most még nem tudott nyilatkozni, de azt mondta: ha minden jól megy, már ez év közepén nekiállhatnak a korszerűsítésnek.

– A magyar Parlament könyvtára a közelmúltban nagy hangsúlyt helyezett a szolgáltatások fejlesztésére. E törekvés azonban csak akkor lehet sikeres, ha az a használók tényleges igényein alapul – reagált a hírre Mikulás Gábor információs és könyvtári tanácsadó, hozzátéve: ha például a képviselők döntéseit a napi hatalmi érdekek elvárásai és a pártfegyelem határozza meg, akkor háttértanulmányok szolgáltatásának sincs sok értelme. Ellenkező esetben viszont az információforrások köre messze túlnyúlhat egy parlamenti könyvtár falain, például számításba kell venni a törvényhozatal profiljába tartozó magyar és külföldi kutatóintézetek felméréseinek eredményeit is. Mikulás szerint, ha a parlamenti könyvtár fizikai könyvtárának állapota a fő kérdés, akkor érdemes előbb a hasonló (részben átfedő) állományokkal rendelkező könyvtárakkal összehangoltan csökkenteni a könyvek mennyiségét, a megőrzés helyett a hozzáférésre összpontosítani, és ezzel párhuzamosan a megmaradó állományt hatékonyabbá tenni – lehetőség szerint elektronikusan.

A gyűjtemény maga

Az Országgyűlési Könyvtárat az 1860-as évek végén a törvényhozási munkát segítendő hozta létre az Országgyűlés, gyűjteményét jórészt Ghyczy Ignác 14 ezer kötetes könyvadománya alapozta meg. Eleinte a Nemzeti Múzeumban (egyetlen szobában), majd a Sándor utcában (ma Bródy Sándor utca) működött, 1902-ben költözött a Parlament épületébe. A gyűjteményt 1952-ben nyitották meg a publikum előtt. 1991-ben ismét a törvényhozás könyvtára lett, de megtartotta nyilvános jellegét. Fő gyűjtőkörei: az állam- és jogtudomány, a politikatudomány és a modern kori egyetemes történelem. A nagyjából egymilliós kollekció része az újkori magyar és egyetemes történelem, a közgazdaság-tudomány, a szociológia és a statisztika, valamint a parlamenti, a külföldi parlamenti dokumentumok és a világ nemzetközi szervezeteiről szóló munkák. Öt saját építésű adatbázisa van (magyar jogi, külföldi jogi, hazai sajtófigyelő, külföldi sajtófigyelő, világpolitikai információk), és része a Digitalizált Törvényhozási Tudástár, amelyben végső célként nagyjából kétmillió oldalnyi dokumentumot szeretnének elektronikusan is hozzáférhetővé tenni. Az Országgyűlési Könyvtár olvasótermeiben 175 hely várja a közönséget.

A Kossuth tér rekonstrukciójához kapcsolódva parlamenti múzeum is nyílik a föld alatt

A Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságnak nem a könyvtár korszerűsítése lesz az egyetlen feladata.

Az Országház északi udvara alatt, egy hozzávetőleg 600 négyzetméteres területen – a kor elvárásainak megfelelő formában és tartalommal – szeretnék újjáéleszteni az Országgyűlés 1929 és 1949 között működő múzeumát. A tervezett állandó kiállításon – elsősorban a középiskolásoknak dedikálva – a népképviseleti Országgyűlés történetét, nagy mozzanatait és figuráit mutatnák be kronológiai rendben. Az előkészítést Kedves Gyula hadtörténész ezredesre és csapatára bízták, munkáját jó nevű jogtörténészek és muzeológusok segítik, és szoros az együttműködés a Nemzeti Múzeummal. A 2014-ben megnyitni tervezett múzeum anyagát a honi közgyűjteményekből szerzik be, ha az eredeti tárgy, dokumentum, fotó nem adható ki jelenlegi helyéről, nemes másolatokat készíttetnek. Az igazgatóság harmadik nagy vállalkozása egy több ezer négyzetméteres, vadonatúj – kávézóval, shoppal, vetítőteremmel felszerelt – látogatóközpont létrehozása lesz, ahol szintén berendeznek egy tárlatot, amely most a Steindl és az Országház munkacímet viseli.

A múzeumot és a látogatóközpontot a Kossuth tér átalakítására szánt összeg egy részéből tervezik kialakítani – tájékoztatott Bellavics István.

Az irodává alakított szobákat is visszakapja az olvasóterem