Ehhez képest az MMA titkárságának esti közlése szerint az elnökség megtárgyalta a Fekete Györgyhöz intézett levelét, amelyben a testület „az MMA-t övező feszültségek feloldásaként megfontolásra ajánlotta az elnöknek a pozíciójából való visszavonulást”, de „a tagozatvezetők jelenlétében lezajlott véleménytisztázó tanácskozás során – a körülményeket mérlegelve és a döntés súlyát átérezve – az elnökség tagjai tudomásul vették, hogy az elnök »a munka folyamatossága érdekében, valamint a felmerült jogos kritikai észrevételeket figyelembe véve« tovább vezeti a Magyar Művészeti Akadémiát”. Lapunknak az egyik elnökségi tag megerősítette: hosszú vita után döntöttek így, ugyanakkor arról is határoztak, hogy a rendkívüli közgyűlést nem hívják össze.

Ami a munka folyamatosságát illeti, valóban van most teendő a Makovecz Imre által még 1992-ben egyesületként megalapított akadémia háza táján. Mint ismeretes, a második Orbán-kormány az új alaptörvényben nevesítette a konzervatív eszmeiségéről ismert baráti társaságot mint a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú köztestületet – szót sem ejtve ugyanakkor a Kosáry Domokos bábáskodásával ugyancsak 1992-ben létrejött Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiáról. Az MMA a kormány döntése értelmében tagságát lényegében a korábbi duplájára, 250-re bővítheti, a tagok havi százötvenezer forint apanázst kapnak, amelyet a ciklus végéig az akadémikusok tiszteletdíjának szintjére emelnek. Emellett az MMA megkapta a Pesti Vigadót, mellé pedig a Műcsarnokot, amelynek igazgatója, Gulyás Gábor – megérezve az idők szavát – még tavaly decemberben lemondott.

Igazi meglepetést mindazonáltal az keltett, hogy az MMA az ingatlanok és a jobboldallal kompatibilis művésztársadalom havi fixe mellé nemcsak a kitüntetési rendbe való beleszólást vagy épp a Szent Korona Testületben rezervált helyet kap, hanem várhatóan a kultúrafinanszírozásba is meghatározó módon szólhat majd bele. Erre utal legalábbis, hogy a vonatkozó kormányhatározat szerint az erőforrás tárca 2013. október 31-ig az MMA elnökének bevonásával átvizsgálja a kultúrafinanszírozás intézményrendszerét, „különösen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Nemzeti Filmalap, a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap kulturális, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap filmes pályázati forrásait”. Ami a művészekéi mellett akár L. Simon László NKA-alelnök és államtitkár vagy Andrew G. Vajna kormánybiztos elemi érdekeit is sértheti.

Az elnökség azonban elsősorban nem a túl nagy politikai és pénzügyi tét miatt, hanem azért akarta leváltani Fekete Györgyöt, mert vállalhatatlan nyilatkozataival (elsőül a Konrád Györgyöt illető szavaival) túl sok vihart kavart, és mára már kifejezetten veszélyezteti a testület presztízsét. A decemberi, botránnyal és számos, jó szándékúan figyelmeztető felszólalással tarkított közgyűlés után kilépési hullám indult meg. Elhagyta a testületet Fehér László festőművész, Bukta Imre képzőművész, Korniss Péter fotóművész Nagy József táncművész-koreográfus, a Trafó új igazgatója, Novák Ferenc koreográfus, a frissen felvett Rost Andrea operaénekes, Cserhalmi György színművész és Tompa Gábor rendező. Legutóbb Szakonyi Károly író jelentette be kilépését. Információink szerint az ő gesztusa késztette arra az elnökséget, hogy lépjen. Mint látható, ezúttal eredménytelenül.

Az akadémia elnöke (jobbról) Jankovics Marcell és Orbán Viktor társaságában az Iparművészeti Múzeumban