– Tavaly nyáron volt egy minisztériumi tájékoztató, melyen az összes reprezentatív írószervezet részt vett. Mi úgy láttuk, hogy a régi és a most alakuló új rendszer között nincs hatalmas tartalmi különbség – magyarázza Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke. Eddig ugyanis a kormányzat írószervezeteket hívott meg a döntési folyamatba, most a szervezeteket kérte fel, hogy delegáljanak 3-3 jelöltet, melyekből kiválasztják az ötfős szakmai bizottságot. Kollár jónak tartja, hogy az így kiválasztott bizottság mandátuma öt évre szól, mert ez így állandóságot vihet az eddigi gyakorlatba. Eddig ugyanis évenként állt össze a 10 vagy 13 tagú kuratórium váltakozó szervezetekkel. A hangsúly azonban, tette hozzá a FISZ elnöke, most is a kialakuló gyakorlaton lesz. Azon, hogy a felálló bizottság mennyire tudja képviselni majd a magyar irodalom sokszínűségét. Mert csak egy jó, kiegyensúlyozott, a minőséget és a szakmai szempontokat szem előtt tartó kuratórium lehet az igazi garancia arra, hogy valóban a megfelelő szerzők kaphassák az elismeréseket. Ebben az általunk megkérdezett szervezetek mind egyetértettek. Mindezt elősegítheti, hogy a kulturális kormányzat a magyar irodalmi élet sokszínűségét megjeleníteni képes szervezeteket kért fel a jelölésre, s az olyanokat, mint a Magyar Művészeti Akadémia, amely korábban sem vett részt a folyamatban, kihagyta. Az is segíthet, hogy a kormányzat ragaszkodik a tekintélyes jelöltekhez, vagyis a kurátoroknak rendelkezniük kell a megítélendő díjjal. Nem túl szerencsés viszont, hogy a jelöltek kiválasztására mindössze négy napot kaptak. A FISZ a megadott határidőn túl tudott csak felelősen dönteni a maga jelöltjeiről.

Az ötfős bizottság összetétele jelenti egyébként a jelölési folyamat kulcspontját. A József Attila Kör tagsága jelöl ugyan tagokat, ugyanakkor nehezményezi a jelenleg körvonalazódó rendszer jó néhány elemét. Az új kulturális államtitkár, L. Simon László levelében ugyanis világosan fogalmaz: a miniszter csupán mérlegeli a szakmai szervezetek személyi javaslatait, de a jelöltek személyéről a döntés kizárólag az övé. Vagyis elvileg olyan összetételű bizottságot állíthat össze a javaslatok alapján, amilyet csak akar.

– Nem az a megoldás, hogy kilépünk a jelölési folyamatból. Abban bízunk, hogy el tudunk indítani egy szakmai párbeszédet – vázolta fel a JAK álláspontját Gaborják Ádám, a szervezet elnöke. Hiszen csak élesben derülhet ki, hogy vajon mennyire gondolta komolyan L. Simon a szakmaiságot.

Jóval élesebben fogalmaz a Szépírók Társasága. A kulturális államtitkárnak címzett nyílt levelükben ezt írják: „Semmilyen formában nem vállaljuk el a szakmai-társadalmi díszlet szerepét a művészeti középdíjak rebolsevista recentralizálását szolgáló színjátékban. A Szépírók Társasága nem legitimálhat egy alig leplezetten diktatórikus metódust.”

– Az elmúlt két és fél év kultúrpolitikája miatt érezte úgy a tagság, hogy a jelenlegi jelölési folyamat nem a sokszínűség felé mutat, sokkal inkább az átideologizált és a pluralitást szűkítő döntések előkészítője – magyarázta Mészáros Sándor, a szervezet elnöke. A jelenlegi elképzelést hatalmas visszalépésnek látja az elmúlt közel 25 év, főként az utóbbi évtized gyakorlatához képest. A rendszerváltást követően a minisztérium mindig elfogadta a szervezetek jelöltjeit, és azok döntöttek a díjazottak felől. Most viszont a minisztérium rostál a jelöltek között, s állítja össze az öt-, illetve a három-három fős bizottságait (József Attila-, Gérecz Attila- és Balassa Péter-díj). Így lesznek olyan kuratóriumok, amelyekből egy vagy több írószervezet is kimarad. Ugyanakkor a Szépírók készen állnak a konstruktív párbeszédre. Mészáros mindazonáltal lát biztató jeleket: az NKA nemrég nyilvánosságra hozott alkotói ösztöndíjai vagy a könyvpályázatok eredményei kiegyensúlyozottságról tanúskodnak. De sajnos egyelőre nem ez az általános gyakorlat.

Sok mindenben egyetértenek ugyanakkor a szervezetek és a kormányzat. Például abban, hogy megerősítsék a szakmai középdíjak súlyát és rangját. Hogy kevesebb elismerés legyen, ezzel viszont járjon több pénz. Csakhogy a díjazás fölül még mindig nem hárult el a legfőbb veszély, amelyről most a jelölés zajában hajlamos mindenki elfeledkezni: arról, hogy a szakmai bizottság által összeállított lista sérthetetlen maradjon, figyelmeztetett Kollár. Vagyis tényleg az kapja majd az elismerést, aki felkerült a listára. Jelenleg ugyanis az áll a rendeletben, hogy a bizottság álláspontja nem köti a minisztert a díj odaítélésében.