Az olvasó is jól jár, mert bővül a kínálat
A jogalkotás a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szakmai konszenzussal készült javaslatán alapul. Nem könnyen született meg ez a szakmai konszenzus. Annak ellenére nem, hogy a hazai könyvszakma érdekképviseletét ellátó MKKE versenyszabályzatában (ez szakmai megegyezés és nem jogszabály) korábban szerepelt a könyvújdonságok – és csakis azok – árleszállításának tilalma a megjelenéstől számított hat hónapig.
„A kötött könyvár kétszáz éves tradíciója a magyar könyvszakmának, német hatásra alakult ki, akárcsak szakmai szokásaink többsége”, emlékeztet Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója. Jóllehet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2005-ben kifogást emelt ellene, és emiatt e passzust fölfüggesztették. Azt azonban jelezte a GVH, fűzi hozzá az igazgató, hogy érvényesülhet az árkötöttség, ha törvénybe foglalják. Így született meg még az előző parlamenti ciklusban a szakmai egyesülés első törvényjavaslata a féléves moratóriumról.
De ezt fölzúdulás fogadta több médiumban. Voltak, akik „könyvrendőrség” fölállításával vádolták az MKKE-t, és amellett érveltek, hogy nem szabad megfosztani a könyvvásárlókat az olcsóbban hozzáférhető olvasnivalótól – ami persze általánosságban helyes és jól is hangzó igény.
Különösen a boltinál jóval kedvezőbb árú online könyvvásárlás lehetőségét féltették a cikk- és blogírók a meghozandó törvénytől, amely – az online értékesítésben érdekelt kereskedők, cégtulajdonosok által is gerjesztett sajtóvisszhang és lobbizás nyomán – lekerült a törvényhozás napirendjéről. A mind nagyobb mérvű korai árleszállítások azonban – részben az általános gazdasági krízis, részben a könyves túltermelési válság következtében is – szaporodtak, a könyvforgalom visszaesett, a szakma recesszióba süllyedt.
A kötött könyvár szorgalmazóinak vannak erős érvei. Mint az MKKE honlapján elérhető mostani javaslatból kiderül, az árkötöttség Európa számos, kisebb-nagyobb országában – így Németországon kívül például Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Görögországban – törvényi kötelezettség, időtartama a megjelenéstől számított egy-két esztendő. Ez alatt egy-egy mű árát csak kivételes esetekben lehet mérsékelni.
Ennek révén a kis és közepes kiadók meg tudnak jelentetni egyébként nem rentábilis könyveket is, így őrzik meg a könyvkínálat sokoldalúságát, minőségi jellegét. A rendszer segíti a kisebb könyvesboltok fennmaradását, mert a nagy tőkeerővel bíró láncok nem tudnak „alámenni” a kicsik kínálatának, nem is tudják belőlük kiszivattyúzni dömpingárakkal a bestsellereket. A kötöttség árstabilizáló hatású is: alkalmazásával gyakran az infláció mértékénél csekélyebb a könyváremelkedés.
Az európai gyakorlattal összehasonlítva az Egyesült Államok kétségkívül óriási, szabad áras könyvpiacán viszont jelentősen nőttek az árak, a kis és közepes boltokat kiszorítják a nagyok. (Más kérdés, teszi hozzá Zentai Péter László, hogy a digitális könyvekhez a tengerentúlon olcsón lehet hozzájutni, mert nullaszázalékos adókulcsot alkalmaznak rájuk, ezért forgalmuk dinamikusan nő, ellentétben az EU-val, ahol sajnos nem csökkentették a papírkönyvekhez hasonlóan az e-bookok áfáját – nálunk 27-ről 5 százalékra – mondván, ezek nem is könyvek, hanem „szolgáltatások”, ezért viszonylag drágák, és nagyon lassan növekszik az eladásuk.)
Starcz Ákos, a könyvvásárlók körében népszerűvé vált Bookline bázisán létrejött Shopline vezetője kérdésünkre elmondta, a mostani kötöttár-javaslat kidolgozásába az MKKE bevonta őket is, ezért támogatják a szöveg új változatát, amely az online könyvvásárlásoknál 15, egyes esetekben 20 százalékos árkedvezményt enged (a moratóriumot az EU-kompatibilis 1 évre kellett emelni). Szerinte a rövid távú egyéni vásárlói és a hosszú távú társadalmi (szociális és kulturális) érdek ütközött a kötöttár-vita kapcsán, és most az utóbbira került a hangsúly. L. Simon László kulturális államtitkár érdeklődésünkre közölte, a kötött árral kapcsolatos előterjesztés előkészítése elkezdődött, és reméli, a tervezet még a nyár előtt a megfelelő fórumok elé kerülhet.
