A nagyobb baj, hogy ma már, aki nem akar intelligensen beszélni, az is bekeveri az angol szavakat és fordulatokat, „ez így működik”, mondja, mert ezt mondják körülötte, és mert ez olyan jól fejez ki valami törvényszerűséget, amit a beszélő észrevett, leszűrt, megállapított és egyben el is tart magától. A világ működik, az emberek működnek bennük, that’s how it works. Valamikor az angolnyelv-vizsgára való felkészítéskor még külön figyelmeztették a tanulókat, hogy a „fatal” szót még véletlenül se fordítsák végzetesnek, magyarul nem végzetes sérülések érik a balesetek áldozatait, hanem halálosak. Azóta már a hivatalos sajtóközleményekben is a végzet üldözi a baleseteseket, a Rigó utca végképp csatát vesztett.

Ezen keseregni persze igazán értelmetlen és megkésett vállalkozás, el se kezdem, főleg, mert most épp örülök neki. A hír önmagában nem sok vizet zavar, kis színes, Harry herceget, a brit trónörökös kisebbik fiát Afganisztánban bevetésre küldték, ő pedig Apache helikopteréből bravúrosan megsemmisítette egy tálib parancsnok harcálláspontját. Lehet ezt bővebben és kurtábban is ismertetni, Károly herceg aggódik a családtagjaiért, karácsonykor sem lehettek együtt szegények, csak szkájpolhattak, nekik sem könnyű.

Nem mondom, hogy szívmelengető történet, de rendben van. Egy mai herceg nem fehér lovon és még csak nem is Jaguárral jön, hanem helikopterrel. Benne van az angol korrektség, amit mindig emlegetni szoktak, de amire egyre nehezebb példát találni, és akkor most tessék. A herceg úrfit egyszer már elhozták Afganisztánból, mikor kiderült, hogy ott van, és attól tartottak, hogy célponttá válik, de aztán visszaküldték. Mert mégis túl egyszerű világ az, amelyben a gazdag gyerekek megússzák a háborúságot; ha az ország hadban áll, és hisz abban, hogy igaza van, hogy tudom is én, a demokráciát és a művelt világot védi, akkor tegye ezt a legmagasabb szinten is. A királynő túl öreg, a trónörökös túl idétlen, de a fiúk pont jó korban vannak, rájuk fér egy kis alaki fegyelem. A katonaság meg már csak ilyen, az embereket arra képzik ki, hogy harcoljanak, lőjenek, meghúzzák a ravaszt, nyomják a gombot, megsemmisítsék a harcállásokat, likvidálják az ellenséget. Megvédik magukat és egymást, ha a szárazföldi alakulatok légi támogatást kérnek, akkor jönnek az Apache-ok, a másodpilóta megnyomja a gombot, kilövi a 100 fontos Hellfire rakétát, bumm, nesze neked talibán, kellett neked terroristának állni. A világ így működik: aki kardot ránt, helikopter által vész el.

Szép, kerek, megnyugtató történet lehetne, ha nem volna az a nyavalyás angol nyelv, amiből fordították a tudósításokat. Mert valamiért ott az ölni ige sokkal elfogadottabb, mint nálunk, nem húzza össze miatta senki a szemöldökét. Kill angolul nem feltétlenül azt jelenti, hogy öl, nálunk mindenféle finomabb körülírásokat is lehet használni. Az influenza angolul megöli az embert, magyarul csak áldozatai vannak. Hanem akik a hírközpontban fordítanak, azok nem feltétlenül foglalkoznak nyelvi finomságokkal, Harry herceg megölt egy tálib parancsnokot, írják, és ami a legsajnálatosabb: az igazságnak megfelelően. A kebeldagasztó történetből egyszeriben utálatos kis valóság lesz egy vacak anglicizmus miatt. Harry, a kis herceg úgy lövi az embereket, mint a nyulakat, vagy inkább mintha csak videojátékot játszana, gombokat nyomogat, aztán pacsiznak, sikerült. Ha szebben fordítanak, észre se veszi az ember, hogy utálkoznia kellene.

I!

Négy tárcaszerző váltja egymást ezen az oldalon:

01. 25.

PAPP SÁNDOR ZSIGMOND Radócon (Radauti), az egykor volt Monarchia legszélén született író, lapunk munkatársa.

02. 01.

LÁNGH JÚLIA Négy országban tízféle foglalkozás után írt néhány könyvet, az utolsó: Párizs fű alatt, Magvető, 2009.

02. 08.

KISS NOÉMI Író, kritikus. Rongyos ékszerdoboz címmel könyvet írt Kelet-Európáról. Ikeranya című novelláskötete a tavasszal várható a Magvető Kiadónál.