„A világháló zsenije” – méltatják sokan Aaron Swartzot, aki huszonhat évesen önkezével vetett véget életének. Az amerikai aktivista keze gyakorlatilag mindenben benne volt, ami az internet és az információáramlás szabadságáról szólt az elmúlt pár évben. Tizennégy évesen, 2001-ben Swartz az egyike volt azoknak, akik megírták a tartalomfigyelő és -szolgáltató szabvány előfutárát, az RSS 1.0-t. A chicagói születésű programozó nevéhez fűződik a közösségi linkajánló, a Reddit előfutára, az Infogami, de hozzájárult a Creative Commons kialakításához is. (Ez utóbbi az a nemzetközi nonprofit szervezet, amely a szerzői jogi oltalom alá eső művek tulajdonosainak lehetővé teszi, hogy jogaik egy részét átadják vagy a műveiket közkincsnek nyilvánítsák – például az egyik nagy felhasználó, a Wikipédia számára.) Swartz többször felszólalt a hírhedt amerikai kalóztörvény, a SOPA ellen is, amely nemcsak a közvetlen szerzőijog-sértőket, hanem azokat is büntetné, akik hivatkoznak az általuk közzétett tartalmakra.

Ennek és a méltató megjegyzések fényében alig tűnik hihetőnek, hogy Swartz jogi szempontból a szövetségi ügyészek számára nem számított többnek hackernél, egy közönséges csalónál. A 26 éves fiatalember még múlt pénteken, brooklyni lakásában akasztotta fel magát, két évvel azután, hogy a szövetségi ügyészségen vádat emeltek ellene, miután ingyen hozzáférhetővé tette azt az ötmillió tudományos cikket és folyóiratot, amelynek a digitalizált változatát a JSTOR elektronikus könyvtárból szerezte meg 2011-ben a patinás amerikai egyetem, a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology campusán. Swartznak nem tetszett, hogy a JSTOR fizetőkapu mögé rejti a gyűjteményt, és ahelyett, hogy a szerzőket honorálná, inkább a kiadóknak fizet. Bosszúból fogta magát, a laptopját éjszakára az MIT alagsorában hagyta, és a hálózaton keresztül letöltött, amit csak tudott.

A „zsákmány” végül ötmillió cikk volt. Hogy ne ismerjék fel, Swartz bukósisakban ment be a laptopjáért, de még aznap, 2011. január 6-án letartóztatták, és áprilisban vádat emeltek ellene számítógépes csalás és jogosulatlan adatszerzés miatt. Ha bűnösnek találják, Swartzot akár harmincöt év börtönre is ítélhették volna. Ezzel kapcsolatban

Chris Soghoian, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) egyik jogásza hívta fel a figyelmet, hogy Swartzot ugyanarra a törvényre hivatkozva állították bíróság elé, amellyel az ügyészség a banki csalók és adattolvajok nyomába ered. (Igaz, másra hivatkozva nem is lehetett volna: a jelenlegi jogszabályok sehol a világon nem tesznek különbséget a közönséges számítógépes csalás – például bankkártyaadatok megszerzése – és aközött, ha hackerek számítógépeket törnek fel olyan információkért, amelyek esetleg a nyilvánosság érdeklődésére számot tarthatnak.)

Az öngyilkosságal végződő ügynek más figyelemre méltó mellékzöngéje is van. Az egyik, hogy a JSTOR a maga részéről soha nem kezdeményezte Swartz felelősségre vonását, sőt, hivatalosan kérte az ügyészséget a Swartz elleni vádak ejtésére. Az aktivista ügyvédje, Elliott Peters a perben egyébként azzal érvelt, hogy amíg a JSTOR adatbázisában szereplő cikkeket a külvilág csak előfizetéssel nézhette meg, az MIT hallgatói minden cikket ingyen olvashattak – védence viszont már csak azért sem sértett törvényt, mert nem maga az MIT, hanem a közeli Harvard hallgatójaként járt az MIT campusán.

Hogy az öngyilkosságához mennyi köze volt a két éve húzódó pernek, azt nem tudni; a halálba menekült aktivista családja mindenesetre azt állítja, hogy sok. – Az 1960-as évek ellenkultúrája óta nem fordult elő, hogy valaki egy politikai mozgalomért adja az életét – jegyzi meg a tragikus eset kapcsán nekrológjában Virginia Heffernan. Bár ez talán túlzás, a megdöbbenés és a gyász mellett van, aki már a dühét is szabadjára engedte. „A szövetségi kormány válaszolhatna, miért kellett gonosztevőnek bélyegezni Swartzot” – feszegette nem kisebb személyiség, mint a Harvard jogi karának intézetvezető etikaprofesszora, Lawrence Lessig.

A JSTOR-t egyébként ötvenezer dolláros kár érte a közzétett ötmillió dokumentum miatt; a digitális könyvtár a múlt héten jelezte, hogy gyűjteményének egy része ezután minden olvasó számára ingyen hozzáférhető lesz.

Aaron Swartz. A korlátlan internetért küzdött