Balaton a Balatonon

Újabb remek ipar- és technikatörténeti portál ugrott reám a virtuális vadonból, miközben az utolsó bejglivégeket rágicsáltam mit sem sejtve, azon kívül, hogy ezekben már biztos nem lesz egy gramm mák se: a Veteránkerékpár.hu című honlap, amely részben online magazin, részben a magyar gyártmányú veterán kerékpárok virtuális múzeuma. E helyt a múzeumi szekcióra koncentrálnék, csúnyán cserbenhagyva azokat, akik inkább a magazinról olvasnának e remek hasábokon.

Küllemre ez is csak olyan, mint a többi privát site, amelyeket a kutya sem támogat, holott bőven megérdemelnék, tudniillik kizárólag egy csinosabb összegért, elsötétített szobában, álarcban és eltorzított hangon nevezném szépnek, hogy mindenki értse: igazából persze hazudok. Technikailag sem egy bravúr – még keresőfelülete sincs –, a belétöltött információmennyiség azonban lélegzetelállító, és a tartalom (többnyire) még akkor is roppant érdekes, ha az ember nem az a kimondott bringabubus.

"Móringer Lajos 1958-ban az új szovjet BREGRESSZ típusú kerékpárjával, amivel megjárta a Magas Tátrát (Lomnicot)"

Semmi mellébeszélés, a szerkesztő mindjárt a főoldalon a közepébe vág: a gyártók és forgalmazók listájával indít, amely már ránézésre is döbbenetes, tudniillik, hogy mennyi gyártó volt itt valaha, valamint hogy ezek a jelek szerint többnyire legfeljebb műhely méretű üzemet irányítottak, mint például Barna Endre, aki a harmincas években a szegedi Rigó út 38. sz. alatt tevékenykedett, és pompás kerékpárjai nyaktáblájára (a kormány és az első kerék közé) a szegedi dóm képét nyomatta. De ott volt Gödöny István is, aki a ferencvárosi Práter utcában hasította ki a maga részét a piacból, meg Horváth Ferenc, aki a debreceni Domb utcában űzte az ipart, és Hrubos János, aki szintén a háború előtt Újpesten, a Lőrinc utca 18.-ban működött, és aki a műfajban kissé nehezen értelmezhető „Stop” fantázianéven hozta forgalomba termékeit. A lajstromban szereplő gyártmányokhoz kisebb-nagyobb fotósorozat mellékeltetett.

A következő menüpont a már említett nyaktáblák gazdag és színes világába vezeti el a nézőt. Némelyik valóságos iparművészeti alkotás, némelyik pedig egyáltalán nem. Kedvencem innen a Csepel Művek „Balaton” című biciklijének nyaktáblája, amely Tihanyt mutatja a nyári égboltéval megegyező tónusban kéklő víz felől, a teljes szélcsendben is igen merész szögben dőlő vitorlással kiegészítve, valamint ugyancsak a Csepelen készült „Úttörő” nevű bringa címere, amelyhez szemmel láthatóan a legjobb járási Komszomol-zászlók szolgáltak mintaként. A katalógusok, árjegyzékek c. blokkba csak regisztráció árán tudtam volna bemenni, de nem volt rá az égvilágon semmi okom, a következő opció az agyak és kontrakarok, csengők, dinamók, gumiköpenyek, láncok, lámpák, pedálok és hasonló érdekességek részletes áttekintésére ad lehetőséget, majd a dicsőséges Magyar Királyi Honvédség kerékpáros-alakulatairól lehet megtudni igen sok mindent. Utóbb vázszámok közt kutakodhat az elkötelezett érdeklődő, majdan pedig képes/mozgóképes archívumokban válogathat kedvére, többek között a Régi filmhíradók az 1930/40-es évek kerékpáros világából címűben és a Super8.hu vonatkozó tárgyú filmjei közül. Külön hívnám fel a figyelmet – főként a laikus, de kíváncsi látogatókét –a „Hasznos” című menüpontra, amely egyebek mellett a kerékpárosnyelv útvesztőiben segít eligazodni. Innen tudom például, mit jelent az, hogy beverős csésze (a középtengely csapágyazásakor használatos eszköz),mi az anippli (küllőanya), valamint hogy az emberek tudatlanabbik része mennyire hibásan használja a muff kifejezést lépten-nyomon, hiszen az nem más, mint váz csöveinek keményforrasztással való összekötésére szolgáló elem (általában kovácsolt vagy öntött kivitelű).

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.