Hálóra, magyar?

Hosszabb távon fenntarthatatlan lesz a jelenlegi folyóirat-támogatási rendszer, a nyomtatott forma egyre inkább átadja majd a helyét az online és egyéb digitális formátumoknak – jelentette be decemberi sajtótájékoztatóján L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke, kulturális államtitkár. A lapunkban már idézett nyilatkozat szerint ő úgy véli, ezzel az átállással szélesebb olvasóközönséget lehet elérni, a horribilis nyomdaköltségeket pedig például honoráriumokra fordíthatnák, hogy inkább a cikkek színvonalán javítsanak.

Még egy történeti példával is szemléltette álláspontját: „A hangosfilmek megjelenése után is szürreális lett volna a némafilmek életben tartására állami forrásokat költeni” – mondta. Ennek kapcsán azon is lehetne vitatkozni, mennyire illik a nyomtatott vagy digitális szöveg vitához a némafilm-hangosfilm párhuzam – szerintünk semennyire. Az viszont biztosnak látszik, hogy a lapok szerkesztőinek (és szerzőinek) jó része nem szívesen venné a nyomtatás befejezését, a teljes online vagy digitális átállást (utóbbi vélhetően okostelefonon, tableten történő megjelenést jelent).

Hangsúlyozzuk, a teljeset. Mert a lapok egy részének már ma is van valamiféle online megközelíthetősége is, amit az NKA igyekszik támogatni, más kérdés, milyen színvonalú a megoldás. Van, ahol a nyomtatott megjelenést követően lényegében a teljes számot internetre teszik, van, ahol egy hírekre érzékeny, interaktív online lapot készítenek. És van, ahol semmilyet.

Gyakran hallani olyan véleményt, hogy az online (számítógépen olvasható) megjelenés a rövidebb, informatív szövegek böngészésére és az interaktivitásra való, a hosszabb szépirodalmi szövegek, tanulmányok, esszék pedig inkább a nyomtatott formában történő olvasásra. Legalábbis addig, amíg széles körben el nem terjednek a szemkímélő tabletek, elektronikus olvasók, ami jelenlegi gazdasági fejlettségünket tekintve inkább évtizedben, mint években vetíthető előre.

E tekintetben ne a budapesti jobb módú középosztály trendjét tekintsük kiindulópontnak. Egyébként az ebben messze élenjáró Egyesült Államokban is 25-30 százalékos az ilyen eszközök penetrációja. Másfelől azonban vannak komoly érvei az átállást már évek óta szorgalmazó kurátoroknak, NKA-vezetőknek is (mert ebben nem L. Simon az első). Egyrészt a nyomtatott lappéldányok esetenként magas eladatlan hányada, másrészt a kultúra hozzáférhetőségének bővítése: ha a települések jelentős részébe nem jutnak el kulturális lapok, vagy ha eljutnak is, esetleg csak 1-2 példányban, legalább az online változatot elérhesse az, akinek van számítógépes hozzáférése. Az állami mecenatúrának tehát körültekintően kell mérlegelnie ezt a kérdést.

December végén tette közzé az NKA legutóbbi laptámogatási döntéseit, amelyek ebből a szempontból is izgalmat keltettek. A listán meghívott, illetve kiemelt lapok szerepelnek: többek között 13 nyomtatott (print) irodalmi orgánum (köztük a Holmi, a 2000, a Nagyvilág, a Hitel, a Magyar Napló, néhány vidéki periodika, vagy a kolozsvári Helikon). Ezenkívül egyes művészeti és tudományos ismeretterjesztő ágak olyan ismert fórumai, mint a Színház, a Filmvilág, a Muzsika, a Balkon, az Art Magazin, a Magyar Építőművészet, a Rubicon, és kevésbé ismertek is, mint például a Jézus Társasága Szív című lapja. A 8–18 millió forint közötti éves támogatásban részesülő lapokon kívül néhány kizárólag online elérhető kiadvány is kap pénzt, például a Litera.hu, a Museum.hu vagy a Magyar.film.hu.

A többé-kevésbé kiegyensúlyozottnak mondható választékban egyvalami közös: valamennyi támogatást három évre előre határozták meg. Az izgalom oka pedig részben az, hogy elterjedt, a három év „átállási idő”, később már csak online megjelenésre lehet pénzt kapni. Másrészt pedig mi lesz a többi, tavaly még támogatott orgánummal? „Bár a tendenciák afelé mutatnak, hogy a nyomtatott lapok piaca egyre inkább háttérbe szorul, a kollégium nem feltétlenül támogatja a print lapok automatikus és egy lépésben történő átállását online tartalomszolgáltatásra” – kezdte érdeklődésünkre adott válaszát Bednanics Gábor irodalomtörténész-kritikus, az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiumának elnöke.

Majd így folytatta: „A hároméves tartam ennek megfelelően nem átállási idő, sőt arra ad lehetőséget, hogy a kiváló, kulturálisan és tudományosan kiemelkedő lapok továbbra is megjelenhessenek, ráadásul nagyobb biztonságban… Az online átállást azonban megpróbáljuk szorgalmazni a későbbiekben. Ennek részleteiről még sok megbeszélésre van szükség.” A kuratórium vezetője hozzátette: januárban még további lapok támogatásáról is döntenek, persze a kiosztható keret függvényében. Úgy tűnik, nem eszik mégsem olyan forrón a kását. A laptámogatások teljes körét azonban csak később ismerhetjük meg.

Napokon belül újra dönt az NKA
Napokon belül újra dönt az NKA
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.