Pár perccel később egy középkorú apuka érkezik négyéves forma kisgyerekkel: ők a Libalegelőt veszik le a polcról, lapozgatják. Az apa arca derűs: a butikforgatagot, s vélhetően a benne vásárló feleségét hátrahagyva hosszú percekre nyugalmat talál. Látja, hogy jól elvan a gyerek, így maga is a szekrényekhez lép, és egy nemzeti parkokról szóló fényképes albumot vesz ki onnét.

Jövet-menet útba esik a könyv

Plázakönyvtár. Furcsa fogalom, az egriek is még csak most ízlelgetik. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár az országban elsőként hozta létre ezt az érdekes formátumot, a hajdani egri dohánygyárból átalakított Agria Parkkal karöltve. A bevásárlóközpont emeletén, nem messze a mozitól, kissé távolabb a gyorsétkezdék párás illatfelhőjétől egy pici könyvtárat alakítottak ki, ahol péntektől vasárnapig, délelőtt tíz órától délután hat óráig várják az olvasni vágyókat. Maga a bibliotéka valójában két nagy vitrines szekrény, ahol témakörök szerint húsz-harminc kötetet talál az olvasó.

 – Igyekeztünk könnyedebb olvasnivalókat összeválogatni, a lexikonok, vaskos regények továbbra is a Kossuth utcai főépületünkben vannak – mondja Oroszi Katalin könyvtáros, akitől egy vasárnapi csendes délelőttön megtudom: minden hétvégén más-más munkatársuk van ügyeletben, és ők is élvezik, hogy másféle terepen, másfajta olvasóközönséggel találkoznak e munka során.

Az egri könyvtárosok nem először lepték meg a könyvbarátokat különleges és figyelemhívó kezdeményezéssel, amellyel olyanok számára is igyekeznek közelebb hozni a betűk, a szavak, a mondatok és történetek világát, akik nem tartoznak a célközönségükhöz, nem diákok, egyetemisták, ráérő nyugdíjasok, könyvmolyok. Elsőként jegyezték – sőt, egyes vélemények szerint ők indították el az országban – a Veszíts el egy könyvet! akciót, amely azóta széles mozgalommá szerveződött, de szerveztek éjszakai olvasóversenyt is diákoknak.

Tőzsér Istvánné, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója igazi jó motorja annak a különleges munkának, amely az egri könyvtárat jellemzi. Élére állt annak a kezdeményezésnek is, amely lehetővé tette, hogy az egri börtönben büntetésüket töltő édesanyák Lúzsi Margó mesemondó-könyvtáros értő kalauzolásával a mesék világán keresztül találjanak értelmet további életüknek, és karácsonyra egy CD-re rögzített saját mesével kedveskedjenek az otthonlévőknek.

A könyvtár is támogatója volt annak a programnak, amelynek révén az anyák közül néhányan a paloznaki meseterápiás központban, Boldizsár Ildikó meseterapeuta és munkatársai irányításával gyermekeikkel tölthettek néhány napot. Az egri bibliotéka havonta ad otthont kiállításoknak, Molnár Ferenc középiskolai tanár pedig rendszeresen beszélget az olvasóteremben írókkal, költőkkel.

E találkozások hangulatáról Szilágyi Ákos így írt a www.litera.hu-n: „Valójában Egerről akartam beszámolni, a csodálatos atmoszférájú egri könyvtárban esett irodalmi találkozóról, (…) melyre Molnár Ferenc barátom, a kortárs magyar irodalom egri főpásztora hívott meg (legalább két évtizede látja vendégül saját kis irodalmi szalonjában, otthon, azonkívül a gimnáziumban, ahol magyar irodalmat tanít, és most már a városi könyvtárban is a kortárs magyar írókat.

Valóságos csoda ez, és mint mindig, ahol csoda van – márpedig Magyarországon mindenütt, ahol igazi dolgok történnek, sőt, ahol egyszerűen rendesen mennek a dolgok, ott csoda van – általában egyetlen személyt találunk a csoda mögött, aki megmagyarázhatatlan módon, mindenféle kényszertől és érdektől mentesen, vagyis hát lényegében bolondságból, idejét, energiáját olyasmire áldozza, aminek a közösség veszi hasznát, ő ugyanis valahogy úgy van megalkotva, hogy mások örömében telik a legnagyobb öröme.”

Most pedig itt a legújabb egri „csoda”, a plázakönyvtár, amelynek létrejöttét egy elnyert uniós támogatás, a „Nyisd ki a világot” régiós program tette lehetővé. Az ötlettel lehetőséget szeretnének biztosítani az olvasni vágyóknak arra, hogy a megszokottól eltérő helyszínen is találhassanak friss olvasnivalót, kölcsönözhessenek a könyvtár könyveiből. Mivel az Agria Park a város központjában helyezkedik el, a könyvtár jövet-menet útba esik, ideális közösségi találkozóhelyként is szolgál. A legkisebbeket időről időre kifestőkkel, társasjátékokkal, kézműves-foglalkozásokkal várják, alkalmanként pedig olvasás-népszerűsítő programokat, felolvasóesteket is szerveznek. Az idelátogató turisták számára pedig közhasznú szolgáltatásokat nyújtanak: információkat adnak a városról, a környező településekről, látnivalókról, programokról.