Az első puskalövéstől
A tár anyagának mennyisége az utóbbi időben erősen megugrott. Kisebb vagy akár pár száz darabos nagyságrendű ajándékok mellett ugyanis másfél éve az OSZK hatalmas gyűjteményének része lett a B. Müller Magda által vezetett Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény is, amely több mint 150 ezer negatívból és 1015 fényképalbumból áll, az albumokban lévő képek száma 80-200. E felvételek digitalizálása már évekkel ezelőtt megkezdődött, és a munka most is javában folyik. A fényképalbumok bekerülnek a könyvtár online katalógusába is. A gyűjtemény anyagából számos kiállítás nyílt az elmúlt két évtizedben. Ez a folyamat sem szakadt meg: az elmúlt évben többek között a Nemzeti Színházban láthatta a közönség a Garas Dezsőt ábrázoló képekből álló válogatást, Segoviában pedig a MUCES filmfesztivál kísérő rendezvénye volt a Filmgyári Capriccio 2 anyagából egy majdnem 100 képből összeállított tárlat – tudtuk meg a fényképtárat irányító Csillag Katalintól.
Az újonnan érkezett anyag tehát ugyanúgy integrálódik a könyvtár dokumentumainak rendszerébe, mint a már korábban összegyűjtött fotográfiák (a fényképtárban őrzött dokumentumok száma már eddig is megközelítette a 200 ezer darabot). A gyűjteményben lévő vizitkártya- és kabinetképanyag, valamint a néhány évvel ezelőtti Fiume-kiállítás fényképanyagának digitalizálása és leírása megtörtént, ezek a tételek az OSZK online katalógusában már elérhetőek. A diafilmgyűjtemény feldolgozása is jó tempóban halad, jórészt ugyancsak elérhető az online katalógusban. Ez mintegy 1150 címet, leírást jelent, és részben átfedést mutat a neten is látható, Bíró-féle diafilmgyűjteménnyel, bár az OSZK törzsanyaga a Magyar Diafilmgyártó Vállalattól származik, amely teljes archívumát átadta a nemzeti könyvtárnak. A diapozitívek digitalizálása és feldolgozása folyamatos.
Csillag Katalin szerint a meglévő állomány védelme azonban még a digitalizálásnál és a feltárásnál is fontosabb. Ez tisztítást, konzerválást és a már rendezett anyag szakszerű csomagolását és tárolását jelenti – igen aprólékos, időigényes munka. Minden filmkocka, minden kép esetében egyenként kell elvégezni. E tekintetben az egyik legnagyobb falat az Escher-gyűjtemény. Ennek első 6000 darabja két esztendővel ezelőtt már elkészült, jórészt erre épült az előző, 2010-es Fotóhónap három, egy időben megrendezett, és anyagában egymást kiegészítő Escher-kiállítása. A munka természetesen azóta is folytatódik, most a nagyjából 32 000 darabot számláló Leica-filmes negatívok tisztítása, tasakba helyezése, kontaktolása (kontaktmásolat készítése) a feladat. Mindezzel párhuzamosan zajlik a képekhez kapcsolható adatok összegyűjtése és a leírások előkészítése. Az elképzelés szerint Escher Károly születésének 125. évfordulójára, 2015-re szeretnék a katalógusban is elérhetővé tenni a gyűjteményt.
Egy közeledő évfordulóhoz köthető a másik, szívükhöz közel álló feladat: a terv az, hogy a nagyrészt jó állapotban megmaradt első világháborús gyűjteményt a 2014-es évfordulóra rendezetten az érdeklődők, kutatók rendelkezésére bocsátanák. Az OSZK már 1914-től, szinte az első puskalövés eldördülésétől gyűjti a világégésre vonatkozó dokumentumokat, részben a korabeli sajtótermékek vonatkozó cikkeit, részben aprónyomtatványokat, hirdetményeket és persze fotókat. Érdemes tudni, hogy az intézmény annak idején széles körű felhívást tett közzé, így az anyag egy része civilektől származik. Mint megtudtuk, a világháborús gyűjtemény rendezése kapcsán a fényképtár munkatársai nyolc érdekes és értékes Balogh Rudolf-felvételre is rábukkantak – és máris látszik, a gyűjtemény mintegy 4000 „hátralévő” felvétele további meglepetésekkel fog szolgálni. Egy szintén szerencsés találattal sikerült azonosítaniuk egy ugyancsak Balogh Rudolf által jegyzett, tíz képből álló sorozatot, amely Arany János nagyszalontai szobrának avatásán készült.
A fényképtár vezetője hangsúlyozta: a cél nem pusztán a megőrzés. A hatalmas kollekciót a feltárás, valamint rendszerezés után elektronikus és nyomtatott formában is közzé akarják tenni.
A fényképtár a hivatkozottak mellett is számos fotós csudát őriz. Egyik legbecsesebb kincse a Rosti Pál Fényképi gyűjtemény című album, amely negyvenhat felvételt tartalmaz 1857–58-ból, egyenest Közép- és Dél-Amerikából, közelebbről Havannából, Mexikóból és az Orinoco folyó vidékéről. Az OSZK másik nagy büszkesége az 1834 és 1915 között élt báró Révay Ferenc (minden szempontból értékes), 1916-ban átvett hagyatékában lévő útleírásokhoz mellékelt sorozat, amely Rómáról, Palesztináról, Kairóról, Egyiptomról tartalmaz elegáns, egyedi fényképalbumokat. A Mekkáról és Medináról készült fotóalbum felvételeit egy egyiptomi ezredes, bizonyos Mohammed Sadic Bey készítette az 1880-as évek végén. Ugyancsak ritka kincs a Hazánk jelesei címet viselő mintakönyv, Klösz György fényképész és dr. Toldy László közös munkája. Úgy tudni, összesen két példány létezik belőle közgyűjteményben, és egy magántulajdonban. Az album egy érdekes terv bemutató példánya: az 1880-as évek második felében Klösz és Toldy olyan kötetet szeretett volna megjelentetni, amelyben bemutatják hazánk szellemi és anyagi művelődésének vezetőit és munkásait arcképekkel és életrajzokkal.
