Görögország

Ha Kakorema görög faluban valakit megmar a skorpió, magyar szívsebész siet a segítségére. Békássy Szabolcshoz járnak a helybéliek vérnyomást vagy vércukrot méretni, a sérüléseiket és egyéb kórságaikat megmutatni. S miközben ők meggyógyulnak, a nyugdíjas orvos is örül: vissza-visszatérhet az eredeti szakmájához.

Gentleman Olive Farmer: foglalkozásaként ezt jelölte meg a Facebookon. Angliában a gentleman farmer az a földműves, aki nem megélhetésből, hanem hobbiból, szenvedélyből végzi a munkáját. Ez a leírás tökéletesen illik doktor Békássyra – nála nagyobb örömmel aligha termeltek még olívaolajat.

Tudatosan készült a dél-európai nyugdíjaslétre. Mivel huszonkét éven át dolgozott Észak-Afrikában, megszerette a meleget és a napsütést, és élete hátralevő részét mediterrán vidéken képzelte el. 2000-ben először a Kanári-szigeteken nézett körül, de Tenerifét túlságosan kicsinek, turistákkal zsúfoltnak találta. Egy barátja Dél-Spanyolországba hívta, ám ott a nagy szárazságban az ivóvízellátással voltak gondok. Ellátogatott Dél-Olaszországba is, Nápolytól délre, arrafelé viszont nem érezte magát biztonságban.

Görögországgal kapcsolatban állt már: a lánytestvére férje görög. S noha ők Athénban laknak, nyaralójuk a Peloponnészosz félszigeten van, így Békássy Szabolcs is azon a környéken kezdett telket nézni. Végül Kakoremában kötött ki: 2002-ben vett ott egy darab földet, 2005-ben építtetett rá házat, ahol 2008-as nyugdíjba vonulása óta él. Hegyoldali falu ez, 250 méterrel a tengerszint felett – és az már csak a sors kacsintása, hogy a nyugdíjas szívsebész budai lakása is pontosan 250 méterrel van a tenger fölött. Igaz, kakoremai házát légvonalban csak egy kilométer választja el a Messinai-öböl kéklő vizétől.

Három idős görög család él mindössze a faluban, ahol a kilencven házból nyolcvanöt külföldi tulajdonban van. Németek, britek, hollandok, franciák, belgák és osztrákok laknak itt, valamint egy finn és egy magyar. A németek és a britek nem kedvelik egymást, nem barátkoznak. Békássy Szabolcs azonban németül és angolul is tud, ő a falu egyetlen lakója, akinek mindkét közösségben vannak barátai.

Magyarország

Az Országos Kardiológiai Intézetben kezdett az egyetem elvégzése után, 1977-ben pedig Debrecenbe került, az ottani klinika szívsebészeti részlegére. Nemcsak Magyarországon ismerkedett a szívsebészet kulisszatitkaival: ösztöndíjjal Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is dolgozott.

Orvos volt az édesapja és a nevelőapja is, az orvosi pálya így mindig vonzotta, de nem akart sebész lenni. Békássy Szabolcs kardiológusnak készült, ám a szívsebészet olyan izgalmas, „forradalmi” időszakát élte – akkor hajtotta végre Christiaan Barnard professzor a világ első szívátültetését –, hogy végül őt is elcsábította. Beszélt is Barnard professzorral: egy ismerőse a Magyar Rádiónál szerkesztett egészségügyi műsorokat, és mivel nem ismert idegen nyelveket, megkérte, hogy segítsen telefoninterjút készíteni a világhírű dél-afrikai szívsebésszel.

Bár a negyvenhez közeledve azt remélte, hogy Debrecenben önállósulhat, és ott is teljesedhet majd ki, ez a terve füstbe ment. Megpályázta a vezetői posztot, csakhogy (a gazdasági nyitás jegyében) inkább egy disszidens magyar orvost „importáltak” a klinikára. Nem sokkal ezután szóltak a minisztériumból, hogy Líbiában keresnek érsebészt modern katonai kórházba. A kórház igazgatója – a Kadhafi-rendszer ezredese – el is jött Magyarországra, és elbeszélgetett doktor Békássyval, aki belevágott az afrikai kalandba.

Líbia

Nagy szükség volt érsebészetre: éppen akkor dúlt a csádi háború, és a kórházba rengeteg sérültet hoztak. Békássy Szabolcs közben tanítani is kezdett az ottani egyetemen, mellkas-, szív- és érsebészeti témákról adott elő. Amikor pedig kiderült, hogy ismeri a nagy-britanniai rendszert, felkérték, hogy fiatal líbiai szakorvosokat készítsen fel az angliai szakvizsgára.

Tripoliban, a német nagykövetségen találkozott egy német olajtársaság vezérigazgató-helyettesével; a vállalat a Szahara keleti részén termelt ki kőolajat. A cégvezér megkérdezte a magyar sebészt, mennyit keres összesen a különféle munkáival. Ez nem lehet igaz – felelte, amikor meghallotta az összeget. Egy hétmúltán azzal jelentkezett: németül, angolul és arabul is beszélő orvost keresnek, és mondott egy számot, amely mellbe vágta Békássy Szabolcsot. Az addigi fizetése nyolcszorosa volt.

Megváltozott az élete. Négy hétig Tripoliban, az olajcég klinikáján kellett kardiológusként és sebészként gyógyítania, majd három hétig Európában pihent, ahol csak akart, teljes fizetéssel. A három hetek alatt továbbképezte magát, kongresszusokra járt, és Németországban még háziorvosi praxist is fenntartott. Később, hogy a Szaharát megismerje, azt kérte, hogy a sivatagi kőolajmezőkön dolgozhasson. Egy ideig Líbia legnagyobb olajkikötőjében is ellátta a betegeket.

Afrikából ment nyugdíjba 2008-ban. Rövid időre visszatért Budapestre, hogy láthassa az édesanyját (ő ma 91 éves) és a két felnőtt gyermekét. (A feleségétől korábban elvált.) Immár két unokája is van, ők rendszeres nyaralóvendégek a görögországi házban.

Görögország

Az olajtermelésre is tudatosan készült. A Peloponnészosz félsziget déli részét, főként Kalamata környékét – ahol ő is él – olajfaültetvények borítják. Sokak szerint a világ legjobb olívaolaja készül itt. Békássy Szabolcs megvásárolt minden fellelhető szakkönyvet, és mindenkit végigkérdezett. Elhatározta, hogy az ősi görög módszert követi: csak juhtrágyát használ, és a fákat nem permetezi (az olajfákat megtámadó légy ellen biológiai csapdával védekezik). Egyedül csinál mindent, segítőket csupán a szüretkor alkalmaz.

Két telken összesen hétezer négyzetméter: ez a magyar orvos „birodalma”. Az ötvenhat korábbi termőfa mellé ő még tizennyolcat telepített, és lelkesen meséli, hogy az új fák tavaly már negyven kiló termést hoztak. A megtermelt olaj nagy részét a családtagjai és a barátai között osztja szét, eladásra nem sok marad – ám egy Gentleman Olive Farmer számára nem is ez a lényeg.

Kilenc-tíz hónapot tölt Görögországban, decemberben és januárban rendszerint Budapesten telel. Az időzítést nemcsak az ünnepek magyarázzák: a munka – az olívaolaj-termelés és a kertművelés – ilyenkor engedi el. A kertjében növő fügét saját maga szárítja a napon, a vadkörtéből ízletes kompótot készít. A ház körül vadvirágok pompáznak a szivárvány minden színében.

Ott, a Taigetosz-hegység tövében jött rá, hogy a nyugdíjas élet még annál is szebb, mint elképzelte. Hetvenévesen nap mint nap örömmel tölti el a kétkezi munka. Szabadnak érzi magát. A görög istenek alighanem rámosolyogtak Békássy Szabolcsra.

Névjegy

BÉKÁSSY SZABOLCS 1942-ben született Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1967-ben végzett. Általános sebész- és szívsebész-szakvizsgát tett, az Országos Kardiológiai Intézetben, majd a debreceni klinikán dolgozott. Magyar, brit, német és svéd orvosi szaklapokban 117 tudományos közleményt publikált. Magyarországon elsőként ültetett be automata defibrillátort az életet veszélyeztető szívritmuszavarok kezelésére. Orvosi karrierje utolsó huszonkét évét Afrikában töltötte. 2008-as nyugdíjba vonulása óta a görögországi Kakoremában él, és olívaolajat termel.