A Csokonai omladozik, a Latinovits Erőmű ma is félkész
A debreceni Csokonai Színházat 2007 óta irányító Vidnyánszky Attila megbízatása 2013. december 31-én jár le, de lapunk értesülései szerint a direktor már bejelentette a társulatnak, hogy június 30-val távozik a teátrum éléről, és átadja vezetői feladatait, hogy a későbbiekben kizárólag a Nemzeti Színház irányítására koncentrálhasson.
Vélhetően tehát nem áll szándékában, hogy – eredménytelen pályáztatás esetén akár megbízott vezetőként – egyszerre legyen a Nemzeti és a Csokonai igazgatója. Erre a vélekedésre egyébként az adott alapot, hogy Vidnyánszky a közelmúltban kijelentette: nem kíván elköltözni Budapestre, és a családjával együtt továbbra is debreceni lakos marad. Úgy tudjuk, hogy Vidnyánszky a debreceni színházból három színművészt szándékozik szerződtetni a Nemzetibe: Ráckevei Annát, valamint Trill Zsoltot és feleségét, Szűcs Nellit (a két utóbbi művész már Beregszászon is Vidnyánszky irányítása alatt játszott).
A debreceni színházban egyelőre senki sem tud biztosat mondani arról, hogy ki lesz a direktor utóda, de abban mindenki egyetért, hogy nehéz lesz pótolni őt – több szempontból is. Egyrészt azért, mert ma Vidnyánszky a színházi élet egyik emblematikus alakja, akihez hasonló jelentős formátumú színházcsináló, ráadásul nyíltan jobboldali elkötelezettségű ember nem sok akad. Másrészt nagyon jó személyes kapcsolatban van Kósa Lajossal, Debrecen polgármesterével.
Viszonyukat jellemzi, hogy Kósa Lajos ott volt Vidnyánszky Attila magyar állampolgársági eskütételén – a rendező ugyanis még 2008-ban is ukrán állampolgár volt, debreceni munkavállalását évekig az tette lehetővé, hogy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezett. Kósa Lajos nagyra tartja Vidnyánszky munkásságát, úgy tudjuk, hogy a polgármester az ő direktori korszakát tartja a Csokonai „aranykorának”.
Mint a debreceni polgármesteri hivatalban érdeklődésünkre elmondták: a Csokonai Színház igazgatói pályázatával kapcsolatos eljárásrendet az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi törvény részletesen szabályozza, így Debrecen városa ez alapján folytatja le a pályázati eljárást az igazgatói posztra. A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója, Debrecen közgyűlése írja ki, és közzé fogja tenni az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján.
A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított harminc nap. (Mivel Vidnyánszky a megbízatása lejárta előtt fél évvel kíván távozni, elképzelhető, hogy a közgyűlés már 2013 nyarán kiírja a pályázatot az igazgatói posztra.) A városházán elmondták azt is: a pályázatokat a közgyűlés által felkért szakmai bizottság, valamint a debreceni önkormányzat kulturális, ifjúsági és sportbizottsága véleményezi. Bárki lesz is a debreceni színház leendő igazgatója, két „akut” infrastrukturális problémával már az első naptól számolnia kell.
Egyrészt azzal, hogy a színház Kossuth utcai épülete hosszú évek óta jelentős fölújításra szorul, több milliárd forintos tételben. 2010 előtt a debreceni városvezetés azzal érvelt, hogy a város azért nem kap forrást az államtól, mert a szocialista-liberális kormányok ezzel „büntetik” a fideszes Debrecent. Habár ez magyarázatnak tökéletes volt 2010-ig, azóta ezzel nem lehet érvelni – merthogy Debrecen a második Orbán-kormány megalakulása óta sem kapott pénzt a Csokonai rekonstrukciójára.
A másik akut problémát a belvárosban fölépült új színház jelenti. A csaknem tízezer négyzetméteres, 350 férőhelyes új épületről Kósa Lajos 2006-ban még azt mondta, hogy az új színház 2008 márciusára elkészül, és a 2009–2010-es évadra már a bérleteket is meg lehet majd venni.
A színház azonban jelenleg is üresen áll, mert nincs pénz a berendezésére. 2009-ben Halász János akkori alpolgármester – jelenleg államtitkár – ezzel kapcsolatban azt mondta: „Akkor tudnánk befejezni a kamaraszínház építését, hogyha megkapnánk azt az állami támogatást, amit más városok megkapnak, mivel ezt nem kapjuk meg, ebben az évben ezt nem tudjuk tervezni.” Az alpolgármester akkor felháborítónak nevezte, hogy amíg Szombathely városa 1,8 milliárdot kapott az államtól színházépítésre, addig Debrecen egy fillér támogatáshoz sem jut erre a célra.
Habár ezzel Halász János is azt sugallta, hogy a fideszes Debrecen politikai okok miatt, tehát szándékosan nem kap pénzt a szocialista kormánytól, az idő múlásával ez az érvelés is érvényét vesztette – ugyanis Debrecen az elmúlt három évben, vagyis az új kormány alatt sem kapott pénzt a helyiek által Latinovits Erőműnek nevezett, robusztus épület színpadtechnikájának kialakítására. Papp László alpolgármester korábban 2010-re ígérte a Latinovits befejezését, míg ezt a városi tévének pár napja adott interjújában Kósa Lajos már 2013-ra ígérte meg. Igaz, forrást nem rendelt hozzá, ugyanis azt mondta: „Erre kell majd valahonnan pénzt keríteni.” Nagy kérdés, hogy ilyen anyagi körülmények között e problémák megoldására milyen feltételeket kér, s milyen ígéreteket kap majd a debreceni színház új vezetője – ha már Vidnyánszky alatt az elkezdett beruházásokat nem sikerült megvalósítani.
