Édes beteg

2013-01-04

„Nincs más haza, csak az anyanyelv” – állítja Márai Sándor, és aki belegondol, érti is, miért fordultak a radikálisabb Nyirő meg Wass felé azok, akik mostanában már nem is nevezik magukat „polgárinak”. Az Anyanyelvápolók Szövetsége azonban hatalmas transzparensen vallotta mottójának e mondatot.

Akik Lőrincze Lajos Édes Anyanyelvünk című rádiójegyzetein vagy a Grétsy László–Vágó István-féle Álljunk meg egy szóra! példáin nőttek föl, el sem tudják képzelni, micsoda háború folyik néhány évtized óta a magyarul beszélők-írók hibáira vadászó nyelvművelők meg az úgynevezett társas-kognitív nyelvészet művelői között.

Az utóbbi időben különben lanyhult a küzdelem. Az Anyanyelvápolók Szövetsége decemberi kongresszusán az elnöki címről leköszönő Grétsy tanár úr maga mondta, hogy a „nagyon jó”, „belevaló” értelmű „király” mellett a fiatalok által gyakran használt „sirály” sem tekinthető hibásnak, „ha nem érthető is, hogy mi szükség van rá”. Mert akármennyire küzd is a nyelvápoló a káros tünetek ellen, „végül úgyis a gyakorlati nyelvhasználat dönti el a kérdést”.

Azt azonban kifogásolnia kellett, hogy az X-Faktor műsorvezetője azzal dicsérte a közreműködőket, hogy „jól eltoltátok a dalt”. Nem értette, hogyan lehet jól hibázni, vagyis az „eltoltátok” elrontottátok jelentése helyett értelmetlennek tartotta az új fejleményt („megcsináltátok”, „véghezvittétek”).

Itt tartunk hát ma. El kell mondani még, hogy van ifjúsági tagozata is a szövetségnek, feltűnően sokan csatlakoznak lelkesen, szeretnek foglalkozni az anyanyelvükkel. Amit csak helyeselni lehet. Más kérdés, hogy valóban romlik-e, beteg-e a nyelv, szüksége van-e hivatalos támogatókra, gyógyítókra, nem elég-e, ha a vele kapcsolatos illemszabályokra figyelmeztetnek a hozzáértők. Maróti István főtitkár bevezető előadásában például erősen nehezményezte a képviselők vitáinak hangnemét a parlamenti patkóban. Szerinte legalább az ország nyilvánossága előtt gyakran megnyilvánuló közszereplők vigyázhatnának arra, hogyan és mire használják az anyanyelvet.

Szerintem meg nagyon is helyénvaló, ha faragatlan viselkedésüket a hozzá illő nyelvi formákkal fejezik ki.