Csak a filmek hiányoznak egy jövő évi mustrához
Ott aztán már telefonszám is van, amelyen jelentkezik a föladó, egy harmincas éveiben járó vállalkozó. Ő akarja megrendezni a „44. Nemzeti Filmszemlét”, mint kiderül, a széles közönség előtt mindeddig ismeretlen, egyszemélyes cégével. A fő probléma nem az, hogy eddig nem volt negyvenháromszor nemzeti filmszemle, volt viszont negyvenháromszor magyar filmszemle (1965 óta), az utolsó éppen az idén februárban, a rendezvény gazdája, a filmművészszövetség szervezésében.
Ez a morális mellékkörülmény ma már legfeljebb föltűnő. A fő probléma ennél sokkal súlyosabb, ám erről kicsit később. Előbb ismerkedjünk meg a vállalkozóval, akiről kiderül, legfeljebb a filmes világ peremén fordult meg eddig, statisztaként, egy-egy kisebb jelenés erejéig, de szeretne beljebb keveredni: írt egy filmes témájú könyvet is, a honlapján árulja. Médiakommunikáció szakon most szerzett oklevelet, zenei képzettsége ugyan nincs, ez azonban nem akadályozza, hogy könnyűzenei oktatást is vállaljon, és egy maga készítette gitáriskola-könyvet is kínáljon
A portfólió ennél is gazdagabb, egyebek mellett egy saját kiadású angol nyelvkönyvet lehet tőle vásárolni. Angolból felsőfokú nyelvvizsgája lévén hosszabb ideje foglalkozik nyelvoktatással, amit a honlapon úgy hirdet: „0-ról angol felsőfok fél év alatt!”. Jóllehet, erre még példa nem volt a praxisában, de lehetséges lenne, ha valaki mindennap járna hozzá.
Vállalkozó barátunk számára sok minden lehetséges, vagy legalább annak tűnik, mert ő az új idők embere. Mint mondja, filmalkotó szeretne lenni, de ehhez előbb ismertté akarja tenni nevét, mi mással, ha nem azzal, hogy megrendezi a „44. Nemzeti Filmszemlét”. Jövő áprilisra tervezi a kétnapos rendezvényt „minden műfajban”, a benevezett filmek válogatását két filmes barátjával együtt végezné, akik nevét azonban egyelőre nem árulja el, ahogy azt sem, miből fedezné a fesztiváli költségeket. Megnyugtatásul azért hozzáteszi, „megvan a fedezet rá”.
Ne legyenek hát kétségeik a jelentkezőknek, nevezzék be filmjeiket, és fizessenek 15 ezer forint részvételi díjat. Az se okozzon különösebb gondot, hogy fölhívásának kibocsátása előtt nem kereste meg sem a filmalkotók, sem a producerek szervezeteit, de még a filmfinanszírozás intézményeit sem. Jobban mondva a Nemzeti Kulturális Alapnak írt, de nem jött válasz a levelére, nem tudni, miért. Nem szeretnénk sem a filmművészszövetség vezetői, sem Andy Vajna kormánybiztos bőrében lenni, hogy így kihagyják őket ebből a rendkívüli projektből. Vajna ugyanis Havas Ágnessel, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával együtt nemrég egy MÚOSZ-ban tartott beszélgetésen megpendítette, gondolkodnak a filmszemle folytatásáról – miután az a bejelentése már elhangzott, hogy 2014-ben szeretnék Budapestre csábítani az „európai Oscar” díjátadóját.
Mi több, egy budapesti nemzetközi filmes mustra alapításáról már 2011-ben, a fényes cannes-i fesztiválon Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár beszélt repeső szívvel, de később lógó orral kénytelen volt beismerni, nem kap pénzt ehhez a kormánytól. Vajna most, hogy úgy mondjuk, jobban van eleresztve. Nem úgy, mint a filmművészszövetség, amely tartana akár megint „fapados” magyar filmszemlét jövő februárban, ám van egy bökkenő, ami miatt ez végképp lehetetlen: nincsenek új magyar produkciók.
Bizony, nincsenek, ez a helyzet. Ha fölsöpörnénk a padlást, talán öszsze lehetne kotorni egy-két játékfilmet – Vidnyánszky Attila színpadról filmmé avanzsált Szarvassá változott fiú című művét, ha végre elkészült, vagy Szajki Péter most mozikba kerülő Nejem, nőm, csajom című opusát –, a többi, idén bemutatott alkotást túlnyomórészt még a lerombolt, sóval behintett mozgókép-közalapítvány indította, finanszírozta, és ezek a legutóbbi szemlén már szerepeltek. Igaz, van négy produkció, amelyet már a Magyar Nemzeti Filmalap pénzelt, és hamarosan elkészülhetnek.
De mindez még így is soványka, különösen, ha hozzávesszük, hogy az új leosztásban az MTVA-nál támogatást nyert animációs, ismeretterjesztő, dokumentum-, kis- és tévéfilmek sem készültek el. Józan számítás szerint legkorábban jövő ősszel, még inkább 2014 elején lehetne filmszemlét rendezni, és aligha tévedünk, ha arra tippelünk, akkor Vajnáék ezt meg is teszik. Elvégre a választások előtt csak meg kell mutatni, milyen remekül megújították a magyar filmgyártást. Szóval nagyobb és bonyolultabb játszma ez annál, semmint hogy amatőr játékosként csak úgy bejelentést tegyünk a „44. Nemzeti Filmszemléről”.
