Nemzeti: Vidnyánszky Eperjest viszi helyettesnek

Nem ért senkit meglepetés: a hétfői sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázatának nyerteseként Vidnyánszky Attila kezét szorongatta meg.

A pályázatra négyen adták be elképzeléseiket: a nyertes mellett a jelenlegi igazgató, Alföldi Róbert, valamint Szennyai Mária színész és Hidvégi Miklós színész-rendező. A négy dolgozatból csak kettő felelt meg a kiírásnak: Alföldié és Vidnyánszkyé. Mielőtt meghallgatta a két jelöltet, írásban értékelte a dolgozatokat a szakmai javaslattevő bizottság: az Előadó-művészeti Iroda Színházművészeti Bizottságának jelöltjeként Kerényi Imre rendező, Nagy Viktor rendező, Szigethy Gábor színháztörténész és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója. A munkavállalókat Törőcsik Mari, a Színházi Dolgozók Szakszervezetét Konrád Antal képviselte. A miniszter képviselője Révész Mária miniszteri főtanácsadó, valamint két minisztériumi hivatalnok volt.

Nem volt igazi verseny. A grémium névsora eleve egyértelművé tette, ki lesz a nyertes, és nem csak azért, mert Vidnyánszky tagja a fent említett színházművészeti bizottságnak, amelyből többen benne vannak az általa vezetett teátrumi társaságban. Az elmúlt időszakban az a hír járta, Kerényi Imre végignézte az Alföldi-féle Nemzeti-beli produkciókat, és el volt ragadtatva tőlük. Mégsem ő volt az az egyetlen szavazó, aki Alföldi mellett voksolt, hanem Törőcsik Mari, aki mindkét jelöltet alkalmasnak tartotta. Mind a kilencen támogatták a jelenleg Debrecenben színházat vezető rendezőt, Alföldi szavazati aránya pedig: 1 igen, 4 nem, 4 tartózkodás.

Balog Zoltán a sajtótájékoztatón arról szólt: a két pályázó közül Vidnyánszky az, aki maradéktalanul megfelel a nemzet első számú színházának vezetőjével szemben támasztott követelményeknek. Azt is hozzátette: a közönség az elmúlt öt évben megismerhette az Alföldi által elképzelt színházat, most lehetőséget kell adni másnak is arra, hogy megvalósíthassa elképzeléseit. Az átmeneti időszakra miniszteri biztost nevezett ki, a békéscsabai Jókai Színház vezetőjét, Fekete Pétert, a Magyar Teátrumi Társaság lapjának, a Magyar Teátrumnak a főszerkesztőjét. (Feketének nem kell lemondania békéscsabai direktorságáról.) Az viszont nem derült ki, hogy az őszi évad szerződéseinek előkészítését miért nem az új igazgató végzi.

Alföldi Róbert már a beadáskor nyilvánosságra hozta pályázatát, amelyben többek között így fogalmazott: „A mai valóság tisztázatlan kérdéseiről való felelős és bátor gondolkodás tudja csak kitisztítani a jövőt, hogy ne egy olyan országban éljünk, ahol a nemzet fogalma két részre szakítja – magát a nemzetet”. Úgy tervezte: a jövőben erőteljesebben jelennének meg színházában a régi magyar nyelven írt darabok, és még hangsúlyosabb lenne a kortárs magyar és külföldi drámairodalom jelenléte. Olyan darabok bemutatásában gondolkodott továbbra is, amelyek mértékadó értéket képviselnek, közösségteremtő és megtartóerővel bírnak. Mert nincs más lehetőségük, mint hogy a hazai tradíciókat igényesen őrizve és felmutatva aktív alkotói legyenek a kortárs európai kultúrának.

Vidnyánszky Attila az eredményhirdetés napján délben publikálta dolgozatát a debreceni Csokonai Színház honlapján. A rendező alapgondolata: irányt mutatni, szerinte miként gondolható újra a Nemzeti Színház ügye, szellemiségében és szervezeti felépítésében. A rendező szerint a színház többet jelent, mint esztétikai élvezet, ő a hagyomány – a korszerűség – a nemzetköziség hármasában gondolkodik. Támogatók helyett programtervében csak olyan partnereket jelölt meg, akikkel folyamatos a munkakapcsolata. (Például Silviu Purcarete, Viktor Rizsakov vagy Anatolij Vasziljev.) Vidnyánszky – Alföldivel egyetemben – úgy gondolja: a nemzeti és a színházi szóösszetétele a színházcsinálás, valamint az arról való gondolkodás felől közelíthető meg. De a jelenlegi igazgatótól eltérően viszonyul a magyar színházi hagyományokhoz – írja pályázatában. Vidnyánszky, aki erős rendezői színházat visz, úgy érzi, ezt a fajta színházat átveszi a közösségi típusú színházcsinálás, amelyben a színész, a rendező és a közönség viszonya már nem írható le az eddig megszokott módon.

Gondolkodik tudományos-oktatási műhelyben és különböző együttműködésekben, nemzetközi fesztivál létrehozásában, valamint egy díszletgyártó műhely felépítésében: ezekhez újabb anyagi forrásokra lenne szükség. Tervez saját folyóiratot, együttműködést független műhelyekkel, és a függetlenekkel közösen létrehozott országos minőségbiztosítási rendszert szeretne a struktúrán kívülieknek. Az új igazgató mellett művészeti tanács is dolgozik majd, és tanácsadója az egykori Nemzeti-igazgató: Ablonczy László.

A Nemzeti igazgatóhelyettese Eperjes Károly lesz. Feladata a vidéki hálózat kiépítése, a nemzeti ünnepeken való képviselet szervezése, a fenntartó minisztériummal való kapcsolatteremtés, valamint a nemzeti színházi eszme kultuszának képviselete. A kommunikációs igazgató: Pálffy István, aki lapunknak úgy nyilatkozott, korai még azt firtatni, összeférhető-e a poszt a képviselőséggel. A sajtókapcsolatokért Szabó László felel, aki az első Orbán-kormány ifjúsági és sportminisztériumának helyettes államtitkára volt, legutóbb az MTVA kommunikációs igazgatója, most pedig a teátrumi társaság titkára. A társulat vezető színészei közül többen is lehetőséget kapnak majd a Nemzeti Színházban.

Balog szerint itt az idő, hogy más is lehetőséget kapjon az elképzelései megvalósítására
Balog szerint itt az idő, hogy más is lehetőséget kapjon az elképzelései megvalósítására
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.