A pályázatra négyen adták be elképzeléseiket: a nyertes mellett a jelenlegi igazgató, Alföldi Róbert, valamint Szennyai Mária színész és Hidvégi Miklós színész-rendező. A négy dolgozatból csak kettő felelt meg a kiírásnak: Alföldié és Vidnyánszkyé. Mielőtt meghallgatta a két jelöltet, írásban értékelte a dolgozatokat a szakmai javaslattevő bizottság: az Előadó-művészeti Iroda Színházművészeti Bizottságának jelöltjeként Kerényi Imre rendező, Nagy Viktor rendező, Szigethy Gábor színháztörténész és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója. A munkavállalókat Törőcsik Mari, a Színházi Dolgozók Szakszervezetét Konrád Antal képviselte. A miniszter képviselője Révész Mária miniszteri főtanácsadó, valamint két minisztériumi hivatalnok volt.

Nem volt igazi verseny. A grémium névsora eleve egyértelművé tette, ki lesz a nyertes, és nem csak azért, mert Vidnyánszky tagja a fent említett színházművészeti bizottságnak, amelyből többen benne vannak az általa vezetett teátrumi társaságban. Az elmúlt időszakban az a hír járta, Kerényi Imre végignézte az Alföldi-féle Nemzeti-beli produkciókat, és el volt ragadtatva tőlük. Mégsem ő volt az az egyetlen szavazó, aki Alföldi mellett voksolt, hanem Törőcsik Mari, aki mindkét jelöltet alkalmasnak tartotta. Mind a kilencen támogatták a jelenleg Debrecenben színházat vezető rendezőt, Alföldi szavazati aránya pedig: 1 igen, 4 nem, 4 tartózkodás.

Balog Zoltán a sajtótájékoztatón arról szólt: a két pályázó közül Vidnyánszky az, aki maradéktalanul megfelel a nemzet első számú színházának vezetőjével szemben támasztott követelményeknek. Azt is hozzátette: a közönség az elmúlt öt évben megismerhette az Alföldi által elképzelt színházat, most lehetőséget kell adni másnak is arra, hogy megvalósíthassa elképzeléseit. Az átmeneti időszakra miniszteri biztost nevezett ki, a békéscsabai Jókai Színház vezetőjét, Fekete Pétert, a Magyar Teátrumi Társaság lapjának, a Magyar Teátrumnak a főszerkesztőjét. (Feketének nem kell lemondania békéscsabai direktorságáról.) Az viszont nem derült ki, hogy az őszi évad szerződéseinek előkészítését miért nem az új igazgató végzi.

Alföldi Róbert már a beadáskor nyilvánosságra hozta pályázatát, amelyben többek között így fogalmazott: „A mai valóság tisztázatlan kérdéseiről való felelős és bátor gondolkodás tudja csak kitisztítani a jövőt, hogy ne egy olyan országban éljünk, ahol a nemzet fogalma két részre szakítja – magát a nemzetet”. Úgy tervezte: a jövőben erőteljesebben jelennének meg színházában a régi magyar nyelven írt darabok, és még hangsúlyosabb lenne a kortárs magyar és külföldi drámairodalom jelenléte. Olyan darabok bemutatásában gondolkodott továbbra is, amelyek mértékadó értéket képviselnek, közösségteremtő és megtartóerővel bírnak. Mert nincs más lehetőségük, mint hogy a hazai tradíciókat igényesen őrizve és felmutatva aktív alkotói legyenek a kortárs európai kultúrának.

Vidnyánszky Attila az eredményhirdetés napján délben publikálta dolgozatát a debreceni Csokonai Színház honlapján. A rendező alapgondolata: irányt mutatni, szerinte miként gondolható újra a Nemzeti Színház ügye, szellemiségében és szervezeti felépítésében. A rendező szerint a színház többet jelent, mint esztétikai élvezet, ő a hagyomány – a korszerűség – a nemzetköziség hármasában gondolkodik. Támogatók helyett programtervében csak olyan partnereket jelölt meg, akikkel folyamatos a munkakapcsolata. (Például Silviu Purcarete, Viktor Rizsakov vagy Anatolij Vasziljev.) Vidnyánszky – Alföldivel egyetemben – úgy gondolja: a nemzeti és a színházi szóösszetétele a színházcsinálás, valamint az arról való gondolkodás felől közelíthető meg. De a jelenlegi igazgatótól eltérően viszonyul a magyar színházi hagyományokhoz – írja pályázatában. Vidnyánszky, aki erős rendezői színházat visz, úgy érzi, ezt a fajta színházat átveszi a közösségi típusú színházcsinálás, amelyben a színész, a rendező és a közönség viszonya már nem írható le az eddig megszokott módon.

Gondolkodik tudományos-oktatási műhelyben és különböző együttműködésekben, nemzetközi fesztivál létrehozásában, valamint egy díszletgyártó műhely felépítésében: ezekhez újabb anyagi forrásokra lenne szükség. Tervez saját folyóiratot, együttműködést független műhelyekkel, és a függetlenekkel közösen létrehozott országos minőségbiztosítási rendszert szeretne a struktúrán kívülieknek. Az új igazgató mellett művészeti tanács is dolgozik majd, és tanácsadója az egykori Nemzeti-igazgató: Ablonczy László.

A Nemzeti igazgatóhelyettese Eperjes Károly lesz. Feladata a vidéki hálózat kiépítése, a nemzeti ünnepeken való képviselet szervezése, a fenntartó minisztériummal való kapcsolatteremtés, valamint a nemzeti színházi eszme kultuszának képviselete. A kommunikációs igazgató: Pálffy István, aki lapunknak úgy nyilatkozott, korai még azt firtatni, összeférhető-e a poszt a képviselőséggel. A sajtókapcsolatokért Szabó László felel, aki az első Orbán-kormány ifjúsági és sportminisztériumának helyettes államtitkára volt, legutóbb az MTVA kommunikációs igazgatója, most pedig a teátrumi társaság titkára. A társulat vezető színészei közül többen is lehetőséget kapnak majd a Nemzeti Színházban.

Balog szerint itt az idő, hogy más is lehetőséget kapjon az elképzelései megvalósítására