A meszelő reszelő
Azt a benyomást keltik, hogy valami gusztustalankodós kaki-pisi-hulla vígjátékot fogunk látni, pedig a film ennél jobb. És főleg: más.
Nálunk persze nem közkincs Bernie Tiede története, és Amerikában is felejtődik, de amit a főcím után kiírnak, az igaz: megtörtént az eset. Annyira megtörtént, hogy a stáblista alatt Jack Black azzal beszélget, akit eddig alakított, Bernie Tiede-vel, aki éppen életfogytiglani börtönbüntetését tölti, hogy miért, azt persze nem mondhatom meg, hiszen erről szól a film. De Bernie Tiede ránézésre tényleg ártalmatlannak látszik, békés mamlasz, nem könnyű igazán érdekes filmet készíteni róla.
Mondhatjuk, hogy nem is sikerült.
Ami a film hátránya, az az előnye, a valósághoz kötöttség, amihez a szálakat egyébként bravúrosan kötögetik, bizonyos pillanatokban meg sem lehet mondani, hogy most színészeket látunk-e vagy szemtanúkat, a hétezer lakossal bíró Carthage lakóit, rokonszenves és ostoba texasiakat. Shirley Maclaine-t persze fölismeri az ember, főleg azért, mert bravúrosnak szánt karikírozásával meglehetősen ki is lóg a filmből. Ahogy kilógnak a komputerek és telefonok is, értem én, hogy valahonnét elő kellett teremteni a pénzt, de mégis kínos, hogy ha egyszer eljátsszák ez a dokumentumfilmjelleget, és kérdezgetik az utca derék embereit, akkor miért kell anakronisztikus eszközökkel teletömni a vásznat. A dokumentummal való játék a másik oldalról nézve sajnos annyit jelent, hogy nem történik semmi a vásznon, a történet meglepő, de nem éppen filmre kívánkozó, és kicsiségét kénytelenek állandó dalolászással földobni, mert az eredeti Börni (ha el kell fogadni ezt a helyesírást) musicalrajongó és amatőr színész is volt. A dalbetétekben egyébként Jack Black remekel, szorgalmatos mozgású, szép hangú profi, de pont annyit játszik rá a kifejezésre, amennyit egy szép hangú amatőr tenne, úgyhogy le a cowboykalappal.
A magyar változatot látva viszont néha kénytelen föltenni az ember a kucsmáját elégedetlenségében. Shirley Maclaine hangját nagyon rosszul választották meg, és mivel az események meglehetősen kényelmes tempóban követik egymást, van idő észrevenni, hogy a fordító gyenge munkát végzett. A Megváltót szabadítónak magyarította, és amikor az a kérdés, hogy Bernie és választottja között szerelem volt-e, azt úgy kérdezi a narrátor, hogy romantikus volt-e Bernie. Ehhez nem angolul kellene tudni, hanem magyarul, és nem magyarázat, nem is vigasz, hogy mindez nem nálunk játszódik, hanem a vadnyugaton.
Börni, az eszelős temetős – Forgalmazza a PARLUX Entertainment.