Ráfordult a célegyenesre a kis MüPa
Jellegét tekintve afféle „kis Művészetek Palotája” lesz, programjai között főképp kamara- és kortárs zenei produkciókat, valamint kortárs dzsesszelőadásokat találunk majd, de odaköltözik a BMC hét éve működő, közel százezres állományszámú zenei könyvtára, a muzsikusoknak lehetőségük lesz felvételek készítésére, zenekari próbákra, és a házban helyet találhatnak egyéb kulturális rendezvények is.
Ezekben az években, amikor az igényes kultúra többnyire csak a mindennapok kellemetlen tartozékának tűnik, bátor vállalkozás egy ilyen jellegű kulturális centrum létrehozása. Gőz László, a BMC Kiadó vezetője, a beruházás és az új épület gazdája azt mondja, ő hisz abban, hogy az emberekben maradt fogékonyság az igényes és az átlagosnál több figyelmet követelő kultúra iránt.
A BMC Kiadó elmúlt másfél évtizede mindenesetre ezt támasztja alá. Például az általuk kiadott és menedzselt több mint 200 album sikere, melyeken nemcsak a legigényesebb kortárs zenészeket és kortárs dzsesszmuzsikusokat hallhatjuk, de egyebek mellett például Krasznahorkai Lászlót is, aki egy lemezsorozaton saját regényét olvassa fel, és egy különleges korongon Sáry László mozdonyhangokból komponált zeneművét is. Nagyon aktuális, kortárs zenei anyagok, értékes irodalmi és zenei kísérletek; nem mellesleg ezeket a lemezeket a világ 24 országában forgalmazzák.
A BMC 1996-ban eredetileg zenei információs központként alakult, később lemezkiadó lett, mely ma már a fent említett sikerekkel büszkélkedhet. Lett aztán egy könyvtáruk, saját anyagaik mellett kezelésükbe került a Magyar Zenei Tanács 1949-ben létrehozott gyűjteménye, és az 1840-ben alapított Nemzeti Zenede (mai nevén Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium) anyaga. Ma már a teljes állomány mintegy 100 ezer tételből áll, ami 11 ezer könyvet, 9 ezer bakelitlemezt, 10 ezer CD-t és DVD-t és mintegy 70 ezer kottát számlál.
Az új épületben a BMC valamennyi tevékenysége és könyvtára is helyet kap. A zenei központban található egy nagy, különleges akusztikájú, 350 fős koncertterem, dzsesszklub, amelyet egy étterem, kávézó ölel körbe, működik majd benne több próbaterem, találhatók benne próbateremként is használható öltözők, irodák, zeneanyagok rögzítéséhez két nagy stúdió, Eötvös Péter kurzus intézete, valamint a tetőtérben vendégszobák, rendezvényterem, előadóterem, tetőterasz.
Azt Gőz László is tudja, hogy a 600 milliós önrészből, 800 milliós hitelből és egy EU-s támogatást kiváltó 500 milliós kormányzati pénzből elkészült intézmény csak a koncertek és az étterem bevételéből képtelen lesz fenntartani magát – és ebből lehetetlen visszafizetni a horribilis tartozást is. A BMC vezetője azt mondja, zenei központ finanszírozását – éppúgy, mint a BMC eddigi tevékenységét – külső munkákból (csak az érdekesség kedvéért: Gőzék kivitelezésében került a nézők elé megannyi Kapcsolat-koncert vagy például a Nemzeti Vágta), pályázati pénzekből, állami támogatásból és a ház lehetőségeit kihasználó egyéb rendezvényekből, konferenciákból, hasonlókból lehet előteremteni. Úgy véli, a kisebb nagyságrendű, ám igényes zenei produkcióknak is kell egy hely. Hogy a nagyokra igény van, azt már fényesen bizonyította a Művészetek Palotája.
