A kor is hasonló: a XVI. század eleje. A főhős pedig az Oszmán Birodalom leghosszabb ideig uralkodó és legsikeresebb császára, Nagy Szulejmán.

A sorozat a harmadik évadnál tart, és olyan eredményesen hódít, akár egykor a szultán. A szép férfiak, gyönyörű nők, pazar jelmezek és vad indulatok magyarázzák a sikert. De feltehetően az is, hogy a sorozat a törökök számára új szemszögből mutatja meg a nagy császárt. Tudjuk, Szulejmán gyászos szerepet játszott a magyar történelemben: ő verte szét a magyar királyság seregeit Mohácsnál, ő foglalta el Budát, tette hódoltsággá az ország egyharmadát. Erről azonban alig esik szó a sorozatban. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, aki nagy híve az oszmán birodalmi szellem reneszánszának, egy minapi beszédében ki is kelt a szappanopera ellen. Azt mondta, bepereli az alkotókat, mivel rossz színben tüntetik fel a nagy törvényhozót. „Mi csak azt tudjuk róla, hogy harminc évet töltött lóháton, és elfoglalta Magyarországot, kiverte a lovagokat Rodoszról. Olyasmiről, amit a tévében látunk, nem hallottunk”.

A miniszterelnököt az bosszantotta fel, ahogy a film a háremben dúló intrikákat, szerelmeket, összeesküvéseket ábrázolja. Van benne szex és – Allah bocsássa meg! – alkoholfogyasztás. Ez pedig nem illik bele Erdogan ideológiájába. A török irodalmárok, újságírók tiltakoznak, aláírást gyűjtenek a beavatkozás miatt, de egyelőre még nem állították bíróság elé a filmkészítőket.

A történetben sok a valóságos elem. Főszerep jutott benne a császár szerelmének, kelet-európai ágyasának, a rabszolgaként Isztambulba hurcolt Anasztáziának. Őt később Hürrem (Kacagó) úrnőként emlegettek, nyugaton pedig Roxolánának ismerték. Anasztáziának fondorlatos módon sikerült elérnie, hogy Szulejmán feleségül vegye, majd része volt az addigi első asszony háttérbe szorításában, Musztafa szultánfi meggyilkoltatásában. Megölette Ibrahim nagyvezírt is. Hürrem a császár fontos tanácsadója lett, később pedig az egyik legnagyobb jótékonykodó a birodalomban. (A császárné síremléke, türbéje az isztambuli Szulejmanije dzsámi kertjében van. A dzsámit is a császár építtette Szinán pasával, az oszmán kor legnevesebb építészével.) A film azonban még azelőtt ábrázolja az asszonyt, mielőtt jóságra adta volna vörös hajú fejét. A sztori valóságalapját és nemzetközi ismertségét bizonyítja egy szinte kortárs tudósító: Zrínyi Miklós számos elemét felidézi a Szigeti veszedelem második énekében.

Egyelőre még kérdéses, hogy ha elér is hozzánk ez a sorozat, miként fogadja majd a hazai közönség. Egyébként sok olyan balkáni államban is lelkesen nézik a Nagyszerű évszázadot, ahol az oszmánok nem különösebben népszerűek. Az is érdekes persze, hogy a török politika hogyan küzd meg a jelenséggel, amikor egy politikai vezető egyszerre akarja a kezébe venni a történelem átértékelése és a művészetirányítás kilátástalan feladatát.

Magnificent century