Nem szabadul el több tigris
Szó esett arról az 1997-es kalandról, amelynek során hét ló szabadult el a telepről, és a Hungária körúton vágtattak a Hős utcáig. De tíz éve a Maciva nem tart már állatokat, ezért a telep állatházára és az erősen megrogyott Hippodromra sem volt már szükség, így az emlékidézés után munkához láttak a markológépek, amelyek az újságírók előtt bontani kezdték az épületeket.
– Ideje volt – összegez most Kriza Zsigmond, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. – A szükségtelenné vált, rossz állapotú létesítmények helyén felépítjük a 12 méteres belmagasságú Hungária Cirkuszcsarnokot, amelyben a Fővárosi Nagycirkusz porondjával azonos méretű gyakorlómanézst alakítunk ki, mellette 132 fős nézőtér is lesz. Ez a professzionális próbaterem már lehetőséget biztosít az akrobatikus és levegőszámok gyakorlásához, valamint bemutató és vizsgaelőadások helyszínéül szolgál. Az építésre 150 millió forint áll rendelkezésünkre, ez az épület elkészítéséhez elegendő, de a felszereléséhez nem. Reméljük, sikerül újabb támogatást szereznünk, mert ezzel a beruházással a magyar artisták gyakorlóbázisának számító Maciva-művésztelepet Közép-Európa legjelentősebb artistaképzési központjává kívánjuk fejleszteni.
Az igazgató szerint az új épület lehetőséget ad az artistáknak a kísérletezésre, azaz új szemléletű cirkuszi műsorok létrehozására is. Kriza ugyanis fontosnak tartja a művészcirkusz hazai megjelenését, de azt mondja, az ilyen típusú műsorok rendkívül költségigényesek, és rendszeresen nem töltenék meg a Fővárosi Nagycirkusz nézőterét, hiszen csak egy szűkebb réteget szólítanak meg. Bevezetésükhöz időre van szükség, szerinte a közönség jelenleg a hagyományos szemléletű műsorokat igényli, ami persze nem jelenti azt, hogy a hagyományos cirkuszművészet korszerűtlen lenne, hiszen folyamatos megújulás nélkül nem is lenne piacképes.
Kriza Zsigmond idén januárban nagy tervekkel látott neki a Maciva és a Fővárosi Nagycirkusz megújításának, de hangsúlyozta, lévén végzettsége jogász, ő csak menedzser típusú vezető lesz, aki szakmai kérdésekben cirkuszi szakemberekre támaszkodik. A tervek között szerepelt (a tradíciók és a hagyományos cirkuszi értékrend megtartása mellett) a fent említett gyakorlóbázis átalakítása, a cirkuszművészet népszerűsítése több cirkuszon kívüli program, esemény segítségével, valamint a varieté műfajának feltámasztása. A gyakorlóbázis építése az említett Hippodrom és az állatház helyén (a korábbi, kisebb gyakorlóterem megtartásával) megkezdődött. A népszerűsítés érdekében, ha a vártnál szerényebben is, de ugyancsak történtek lépések: gyermeknapon, a cirkusz világnapján, a tanévkezdéskor a Múzeum-kertben tartott rendezvényen, a Múzeumok Éjszakáján és a Sziget Fesztiválon, ahol a jövőben külön sátorral és külön műsorral lesz jelen a cirkusz. A varieté feltámasztásának ügyében még csak annyi előrelépés történt, hogy az igazgató által megbízott szakmai stáb összeállított egy kísérleti műsort, melyben helyet kapott zene, tánc, énekes- és artistaprodukció. Ezt a műsort bemutatták szakmai közönség előtt a Pécsi Országos Színházi Találkozón és a Múzeumok Éjszakáján. Ahogy az igazgató mondja: újraértelmezték a műfajt, és létrehozták művészszakmai modelljét. Ám az üzleti modell megfogalmazása már nem az ő feladatuk, örülnének, ha a minőségi szórakozóhelyek fantáziát látnának benne – egyelőre ennyi.
Ugyancsak új hír a cirkusz háza tájáról, hogy nemrégiben Richter József lett a Fővárosi Nagycirkusz új igazgatója. Richter eddig a Magyar Nemzeti Cirkuszt vezette, a cirkusz barátai megnyugodhatnak tehát: a Fővárosi Nagycirkusz élére szakember került, így nem kell olyasfajta bizonytalansággal szembenézniük, mint például a Baross Imre Artistaképző Iskola esetében, ahol a megbízott igazgató Oláh Miklós lett, aki korábban a BRFK kábítószer-bűnözés elleni alosztályának volt a vezetője. Kriza Zsigmond szerint az aggodalom alaptalan. Ahogy fogalmaz: az intézményvezetői feladat ez esetben nem cirkuszszakmai munka, így az nem jelenthet problémát, hogy az artistaiskola új igazgatója – elődjéhez hasonlóan – nem a terület szakembere. Oláh Miklós pedagógiai képzettsége és tapasztalatai miatt került az iskola élére, az artistaképzés szakmai felügyeletét igazgatóhelyettesként egy fiatal cirkuszi szakember, Losonczi György végzi.
Jó hír, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban a nézőszám nem csökkent, és Kriza szerint manapság ez felér egy győzelemmel. Januártól pedig a legkiválóbb magyar artistákat bemutató gálaműsor kerül a közelmúltban nemzeti intézménnyé vált Fővárosi Nagycirkusz porondjára, ilyen rangos magyar műsor a cirkuszi szakemberek állítása szerint talán a ligeti aréna 1971-es megnyitása óta nem volt. Az igazgató szerint szó sincs valamiféle túlhajtott magyarkodásról, csupán azt szeretné, ha az első nemzeti cirkuszévad nyitányán a nagycirkusz közönsége végre láthatná egyebek mellett a világhírű monte-carlói cirkuszfesztiválon – a fesztivál történetében egyedüli magyarként – Arany Bohóc díjat nyert Richter Flórián-féle lovasakrobata-produkciót. A Maciva azt is fontosnak tartja, hogy a fiatal, hazai artisták bemutatkozási lehetőséget kapjanak a magyar publikum előtt, hogy aztán helyet találjanak itthon és a nagyvilágban. Kriza ígéri: ízléses, szakmailag erős műsor lesz a januári Magyar Cirkuszcsillagok című gála.
