Bécsi könyvelés
A következő pillanatban aztán az tűnik fel, hogy ezek a gyerekek élvezik a vásárközpontban levést/vanást – a könyvezést. És tulajdonképpen mindegy, hogy a péntek délelőtti legális lógásnak örülnek-e, vagy már eleve könyvre vannak szocializálva, a lényeg, hogy kisebb-nagyobb csoportokban mászkálnak, gyűjtögetnek, babzsák fotelekben fekszenek és olvasnak, vagy épp egy képregényrajzoló előadását hallgatják valamelyik színpadon a sok közül. Itt vannak.
Ötödször rendezik meg a Buch Wient, a nagy európai könyvvásárokhoz képest tehát még kölyöknek számít a bécsi seregszemle, a látogatók száma is ehhez igazodik – tudjuk meg Méhes Mártontól, a bécsi Collegium Hungaricum vezetőjétől. A több százezer kíváncsiskodóval büszkélkedő frankfurti vagy lipcsei vásárral szemben az osztrák főváros könyvnapjai „mindössze” 35-40 ezer látogatót tudhatnak magukénak évente. Ami elsőre hátránynak tűnik, igazából előny: a fesztivál egyelőre meglehetősen emberi léptékű, családias.
Nincs óriási tumultus, viszonylag kényelmesen körbejárható az egész, s a program is kevésbé futószalagszerű, mint mondjuk Frankfurtban, ahol Európa legnagyobb könyves rendezvényét tartják meg évről évre. A Zsidó vagy? legújabb német nyelvű kiadását bemutatni érkező Németh Gábornak és Márton Lászlónak, a Minerva búvóhelye szerzőjének is például ez tetszik a Buch Wienben – egyikük sem először jár már itt. A Duna Loungenál találkozunk velük egyébként, ez a helyszín először kap helyet a vásár programjában, igaz viszont, hogy rögtön kiemeltet.
A Duna-régió roppant könyvterméséből néhány darabot fizikailag is bemutató, afféle beszélgetősaroknak is beillő lounge „a Duna szellemi értékeit” hivatott megismertetni az érdeklődőkkel, vagyis platformot nyújt a folyó menti kultúrának. Úgy tudjuk, sikerrel: nemcsak osztrák közjogi méltóságok tértek be szerda óta ide néhány tiszteletkörre, de a délutántól kora estig tartó programokra „civilek” is szép számmal érkeznek. Most például éppen Ion Manolescu román író, a Writer in Residence program keretében Bécs város ösztöndíjasa, beszél műveiről, Romániáról, a Ceausescu-korszakról, illetve annak még mindig tapasztalható lerakódásairól az emberekben, a máig bennünk élő kommunizmusról.
És Bécsről persze, amely nemcsak az író, de karakterei számára is kitűnő hely. Méhes elmondása szerint a Buch Wien régiós súlyú könyvvásár szeretne lenni, s évről évre fejlődik, az idén 13 ország jött el az eseményre. A legszebb helyszínnel minden bizonnyal a kiemelt státusúnak tűnő Szaúd-arábiai Királyság büszkélkedhet, az ő pavilonjuk töri meg a majdnem egyforma standok sormintáját: magasabb, tágasabb, világosabb. Ami nem jelenti persze, hogy a többi afféle lyuk volna…
A nagy német és osztrák kiadók könyvei mellett magyar irodalmat is találunk a vásáron, a Balassi Intézet pavilonjában méghozzá, ahol a német fordítások a legnépszerűbbek persze, de azért van itt svédre, héberre, olaszra, angolra fordított hazai szépirodalom is Esterházy Pétertől, Garaczi Lászlótól, Nádas Pétertől és Jókai Annától csakúgy, mint Kuncz Aladártól, Kosztolányitól, Krúdytól és másoktól. Ezenkívül Magyarországról szóló idegen nyelvű kiadványok is színesítik a polcokat. A Publishing Hungary segítségével megvalósuló magyar jelenlét nem csupán könyvekkel szeretne hódítani, de azokat sem hagyja cserben, akik egyelőre még nem tudják, mit válasszanak, mert nincsenek otthon a magyar irodalomban.
Őket a hazai könyvpiacot, valamint a magyar belletrisztika legfontosabb szerzőit bemutató prospektusok hivatottak eligazítani. Van egyébként, aki egy konkrét szerzőtől keres könyvet, de olyan is akad, aki csak tanácsot kér. Például hogy milyen címmel találhat olyan kiadványt Budapesten (ha már itt nincs), ami Magyarország nemesi családjait mutatja be összefoglaló jelleggel. (Segítünk.) Mások pedig a gyermekirodalom iránt érdeklődnek, amely egyébként kiemelt szerepet játszik a Buch Wienen.
A számos tematikus kiadói pavilon mellett kézműves-foglalkozások, kvázi játszóház és külön színpad várja a kicsiket és szüleiket, ráadásul két gyerekkönyvillusztráció-kiállítás is látható a vásáron. És mindig történik valami. Jó, hát nem egy akciófilm a könyvvásár, de azért bőven kínál időtöltést. A Duna Lounge-ban Gyukics Péter mutatja be szép kivitelű, Donaubrücke című, több száz Duna-hidat felvonultató fotóalbumát, az egyik színpadon Sasa Ilic és Sreten Ugricic beszélget a szerb irodalom és a szerb politika kapcsolatáról, az ORF nagyszínpadán Márton László osztrák és német írókkal-gondolkodókkal, Johannes Hahnnal, Peter Langerrel, Regina Hellwig Schmiddel és Peter de Martinnal vitázik a Duna-stratégiát illetően, az Ö1 főzősarkában pedig éppen az 1001 éjszaka ételei készülnek.
A Frankfurter Verlagsgruppe pavilonjánál, majdnem a sarokban, köteteiből épített bástya mögött Rainer B. Mattes olvas fel saját könyvéből. Mondjuk, hogy kampányol. Olvasókat próbál gyűjteni magának.
Magyarok Bécsben
A Duna Lounge-ban sokan megfordultak szerdától vasárnapig. Beatrix és Florian Weischelbaum 4,5 Millionen Schritte című könyve többször is fókuszba került, de Kalmár János Unsere Donauja, Cornelius Hell Lesereise Budapest: Der frivole Charme der Brückenstadt című munkája, Bán Zsófia Abendschule: Fibel für Erwachsene (Esti iskola - Olvasókönyv felnőtteknek) című prózakötete is a beszélgetés tárgya volt. Németh Gábor Zsidó vagy?, Nagy Koppány Zsolt Nagyapám tudott repülni, Farkas Péter Nyolc perc, Márton László Minerva búvóhelye című kötete ugyancsak, ezenkívül vitafórumok színesítették a programot, amelyek középpontjában természetesen a Dunát találjuk.
