Honkereső

2012-11-23

Adottnak látszik, hogy mindenki ott van otthon, ahol született. Pedig a magyarság maga is honfoglaló. Rá kellett találnia az otthonára.

Nekem, azt hiszem, a magyar irodalom az otthonom. Szeretném is olvasással minél jobban elfoglalni. Már rég elhatároztam, a hátra lévő években csak magyar verset és prózát veszek magamhoz. Persze ez lehetetlen. De nem is baj, már csak azért sem,mert a más nyelven írt könyvekhez is fordításban jutok hozzá. Akkor hazám a modern irodalom?

Bárcsak jobban kiismerném magam benne!

Az A38 Hajón őszi irodalmi fesztivált rendeznek, ez az intézmény is bizonyítja, hogy Budapestnek megvan a kortárs művészet minden ága iránt érdeklődő közönsége. Testben, de legalább lélekben fiatal, a világra nyitott nők és férfiak, akik szívesen veszik, ha a ma zenészei, képzőművészei, előadóművészei és költői-írói a maguk bonyolultságában próbálják megragadni az élet tényeit. Egymás mellett, egymásra hatva, egymásnak örülve komplex művészi élményt adnak.

Az Akademie Schloss Solitude, a Literaturhaus Stuttgart és a József Attila Kör (JAK) témát is választott: Heimat/ Haza/Home. A kérdés Kölcsey Himnuszának újrafogalmazott sora, „leljük-e honunk a hazában?”, amelyre válaszként érkezik Hölderliné: „So käm’ auch ich zur Heimat”: „így szeretnék én is hazatérni”.

A fesztivál szerzői: Bartis Attila, Erdős Virág, Garaczi László, Kányádi Sándor, Jang Lian, Kaiwan Mehta, Lina Mounzer, Nagy Ildikó Noémi, Ilma Rakusa, Selja Sehabovics, Schein Gábor, Selyem Zsuzsa, Dan Sociu, Térey János, Tóth Krisztina, Dubravka Ugresics. Többségük nem abban az országban él, ahol született, és nem azon a nyelven ír, amely gyerekkorában körülvette. Vagyis nekik gondolkodniuk kellett azon, ami a legtöbb embernek magától értetődő. Küzdöttek otthonukért, kiküzdötték maguknak a saját hazájukat. Érdemes figyelni rájuk!