Zsákutca lett volna a kupola?
Lapjuk, a Pesti Hírlap (amely nem tévesztendő össze Kossuth azonos címen megjelent korábbi lapjával) intézmény volt a maga korában. Ennek az intézménynek a székháza pedig amai Bajcsy-Zsilinszkyút 78.–Stollár Béla utca 21. szám alatti saroktelken állt. Ennek a lapnak volt munkatársa Jókai és Mikszáth, utóbbi itt is lakott a házban, az egyik felső emeleten, ahol exkluzív bérlakások voltak hajdan a szerkesztőség szintje fölött. A földszinten nyomda működött, több mint egy évszázadon át egészen 1996-ig, változó neveken, legutoljára Zrínyi Nyomdaként.
A Légrádyékéhoz hasonló újságpaloták a XIX. század végén világvárossá növő Budapest markáns pontjai voltak. A Blaha Lujza téri sajtópalota, a New York-palota és mögötte az Athenaeum, hogy csak a legismertebbeket említsük. A Légrády-féle, egész háztömböt elfoglaló épület 1894-re épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint. Az épület programját úgy adták meg a tervezőknek, hogy alkossanak „szépet és díszeset, amely büszkesége legyen szülővárosunknak és méltó a Pesti Hírlaphoz”. Így is épült meg a ház, az engedélyezettnél kissé magasabbra, hatalmas sarokkupolával. A ház uralta a környéket egészen a II. világháborúig, amikor díszeit szétlőtték, sarokkupolája megsemmisült. A nyomda azonban tovább zakatolt egészen 1996-ig. Azóta az épület üresen állt.
Hosszú évek után a Horizon Development modern irodaházzá fogja alakítani. A homlokzati falak kivitelével mindent elbont, s a legpazarabb irodai igényeket kielégítő új belsőt épít a XIX. századi héj mögé. Örökségtudatosság szempontjából dicséretesen megtartva a hajdani épület két belső udvaros szerkezetét és körfolyosóinak csodálatos öntöttvas tartóelemeit, korlátait. Rekonstruálják a homlokzat elveszett díszeit is. Az udvarok üvegfedését felviszik az ötödik emelet szintjére, így hatalmas légterű átriumok képződnek majd.
A Légrády-palota Gelesz András és a DVM Group tervei szerint Eiffel Palace néven újul meg, utalva a közeli Nyugati pályaudvar Eiffel tervezte vaselemeire. Budapest legkorszerűbb irodaháza lesz, állítja a fejlesztő. Környezettudatosságban megfelel majd mind az európai BREEAM, mind az amerikai LEED minősítési rendszer követelményeinek. Az épület alá mínusz öt szint épül, részben parkolónak, a földszint fölött pedig hét emeletet alakítanak ki.
Örömhír is lehetne, mégsem vagyunk lelkesek. Látva ugyanis a ház látványtervét, kiderül, hogy a megsemmisült, pompás sarokkupolát nem fogják visszaépíteni. A tető ugyan követi a hajdani magas tető arányait, de torony nélkül csupán egy dísztelen bádogsapka lesz, egy unalmas kuckó, bár kétségtelenül korszerű. A historizmus csak a párkányig tart majd. Budapesten, az elveszett kupolák városában lehetőség lett volna egy pompás kupolánk pótlására, de az esélyt sajnos meg annyi tervtanács ellenére elszalasztották. Az épület nem volt egyedi műemlék, csak fővárosi védettségű. Budapestnek, úgy tűnik, nem volt igénye, hogy visszakapja egyik gyönyörű díszét. Kovács Attila, a Horizon ügyvezető partnere, a koncepció kidolgozásának irányítója szerint „historizáló zsákutca” lett volna a kupola vissza építése vagy posztmodern megidézése.
