Nyitás ráncfelvarrás után

Miközben a független színházak és tánctársulatok valószínűleg csak januárban juthatnak hozzá az idei évre megítélt pályázati pénzeikhez, annak is zárolással csökkentett változatához, újabb kulturális befogadótér nyílik néhány utcára a nemrég avatott Jurányi inkubátorháztól. A Margit körúti Átrium Film-Színház korábban moziként funkcionált, de több mint tíz éve üresen áll, ritkán egy-egy színházi előadás kedvéért nyitották meg. Pár hónapja azonban magánkézbe került a Kozma Lajos tervezte épület, a tulajdonos 141,5 millió forintért vásárolta meg, és most a nyitáshoz elengedhetetlen, ám szerény felújítási munkákat végez, amit az Átrium vezetője, a korábbi Merlin igazgatója, Magács László csak ráncfelvarrásként emleget. A legjelentősebb kiadás a két új kazán, amelyekre komoly szükség volt, mivel a háznak még a 30-as években készült légfűtő rendszere van.

Sajnos az eredeti Kozma-elemekből alig maradt meg valami, az előtér narancssárga csempéje, bizonyos oszlopok és a pénztárt borító fémkeretek. A ház amúgy 1936-ban nyitott, ’45-ben lebombázták, és két filmhíradó is igazolja, hogy két évvel később Gobbi Hilda nyitotta meg a rekonstruált mozit. Most amit tudnak, megpróbálnak az eredetihez hasonló minőségűre cserélni, a plexi helyett például újra üveg burkolja majd az oszlopokat.

Mivel moziként funkcionált legutóbb, olyan színpadot kellett építeni, amely maximálisan megfelel egy élő produkció kritériumainak. Az erkélyt jelentősen átfaragják, mert a dobogórendszer hajdanában arra szolgált, hogy a széles filmvásznat is jól láthassa az erkély közönsége. Fotós kollégám arra is emlékszik gyerekkorából, hogy az erkélyen ült az osztályuk, biológia-tanárnőjük pedig elérte a vetítő fénysugarait, így kitakarta az akkor új Jancsó-filmekben a meztelen lányokat. Ebből persze „palotaforradalom” lett, a tanárnő zokogva rohant ki a teremből.

A háromszáz személyes nézőtér bevételével erősen kalkulálnak, hisz magánszínházként ebből teremtik elő a működési költségek fedezetét. Az előtérben nyolcvanszemélyes kávézó várja már reggel fél nyolctól a közeli irodákban dolgozókat. A napközben betérők az Odeon videotékából is kölcsönözhetnek egy jó filmet. A bérleti díjak – a kávézó és a videotékán túl a rendezvényeké – ugyancsak az Átrium fenntartását teszik lehetővé. Magács László ugyanis úgy szeretné működtetni a házat, mint egy jó vállalatot. Az épületet megvásárló tulajdonosi kör a működés finanszírozásába nem száll bele, csak az épület rendelkezésre bocsátásával, így ügyesen kell kalkulálni, hogy miből jön össze a büdzsé. Ki kell termelniük a rezsit, a produkciók költségeit és az általános forgalmi adót. Könnyebbség, hogy az épületet öt évre – a közös költségen, a helyi adón és a biztosításon felül – egy forintért adja bérbe a mecénás-tulajdonos. Bár államipénz-szegény időszakban élünk, úgy számolja a rendező-igazgató, az évi több százmilliós büdzsé húsz százalékát jó lenne állami támogatásként megkapniuk, és erre van is esélyük, ugyanis az általa elnökölt Angol Nyelvű Színház Közhasznú Alapítvánnyal akár bekerülhetnek majd a módosított előadó-művészeti törvény szerinti kiemelt kategóriába. Közhasznúsági szerződést kötött velük ugyanis a főváros, amely évi nyolcmillióval dotálja őket. Egyelőre nincs sok pénz a kasszában, még azzal a 8,8 millió forintig zárolt 14 millióval számolhatnak, amelyet a működési pályázaton nyertek el, de az idén aligha fizetik ki.

Egyébként Magács kidolgozott egy támogatási rendszert, mondván, a kulturális szektor nehéz időket él. Összefogásra van szükség, mert a közpénzekből származó bevételek nemcsak csökkennek, hanem bizonytalanná váltak. Úgy véli, a kulturális játszóhelyeknek egyeztetniük kell, új szolgáltatásokat kidolgozniuk és a magánszféra támogatására nagyobb mértékben alapozva új –minden társadalmi csoportot integrálni képes – támogatói rendszert kidolgozniuk. Magács meg is tette az első lépést, nemcsak öt- és húszezer forint közötti összegekkel lehet dotálni a színházat (különböző ellenszolgáltatásokért), hanem százezer forintos részvényt is venni. A részvényesek pedig arra is jogosultak lesznek, hogy „producerként” minden évad elején eldöntsék, a Magács által felkínált nyolc előadásból melyik négyet mutassa be a teátrum önálló produkcióként.

Az Átrium amúgy befogadó színházként is funkcionál. A tervek szerint náluk is játszik majd Pintér Béla és Társulata, Mundruczó Kornél Proton Színháza, a Maladype és Orlai Tibor produkciói. A táncból pedig a Forte, valamint Bozsik Yvette, Duda Éva, valamint Pataky Klári társulatai láthatók majd itt. Pataky mai előadását például élőben lehet követni majd a neten – az Átriumból. Az első prózai bemutatójuk előszilveszter estéjén, december 30-án Martin McDonagh Vaknyugat című produkciója lesz a Kultúrbrigád nevű társulattal koprodukcióban. Az előadást Gothár Péter rendezi, a szereplők: Rétfalvi Tamás, Ficza István, Mészáros Piroska és Alföldi Róbert.

Persze ahogy a hely neve mutatja, Magácsék vetítésekre is készülnek (szerdánként), a hétfő koncertnap, a kedd a táncé, csütörtöktől szombatig a színházé a főszerep, a hétvége pedig a gyerekprogramoké.

A háromszáz személyes nézőtér bevételéből tartanák fenn magukat
A háromszáz személyes nézőtér bevételéből tartanák fenn magukat
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.