„A sajtóban megjelent tervek szerint a közpénzekkel gazdálkodó minisztérium és egyes kulturális intézmények közé egy köztes szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ékelődne, továbbá az NKA függetlensége is csorbulna. A nyilatkozatok szerint először néhány intézmény működtetése kerülne át az MMA-hoz, ezt követően viszont semmi akadálya nem lenne annak, hogy bármely kulturális közintézmény felügyeletét átvegye” – áll a petícióban. Az aláírók fontosnak tartják az NKA függetlenségének megőrzését, szerintük „a jól bevált kultúratámogatási gyakorlat megbontása” károkat okozna.

A Prae.hu szerint felesleges még egy pénzelosztó szervezet beiktatása: ezt el tudja látni a minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap is, amely az elmúlt húsz évben független kurátorok segítségével oldotta meg ezt a feladatot. Mint Balogh Endre főszerkesztő lapunknak elmondta, a nyilatkozatok alapján biztosnak látszik, hogy bizonyos kulturális közintézmények nem a minisztérium által kapnának finanszírozást, hanem a Művészeti Akadémia „közvetítésével”. Név szerint említik például a Műcsarnokot. Vagyis a minisztérium kiszervezné a kultúra finanszírozását, a közpénzek elosztását, ami demokratikus alapértékeket sért. Petíciójukat egyelőre nem adták át Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, még körülbelül egy hétig gyűjtik az aláírásokat. A főszerkesztő figyelemre méltónak tartja, hogy az L. Simon László kultúráért felelős államtitkárhoz kötődő Fiatal Írók Szövetsége is testületileg aláírta petíciójukat.

A Szépírók Társaságának elnöke szerint akár még véletlen is lehet, hogy majdnem egyszerre történik az NKA-zárolás és az új akadémia hatáskör- és büdzsébővítése. Mindenesetre megfigyelhető, hogy két nagyon fontos terület, az oktatás és a kultúra mindig az első opciók között van, ha arról kell dönteni, honnan vonjon el forrást az állam. Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának az elnöke lapunknak elmondta: úgy látszik, most egy olyan szervezetre bízna a kormányzat pénzt (nem keveset, több mint kétmilliárd forintot), paripát, fegyvert, amely „ebben a formájában nem jogosult a teljes kultúra képviseletére”. Amelynek működési szempontjai nem átláthatóak, s amely politikailag elfogult. Ez pedig felháborító szerinte.

S hogy mivel kecsegtet ez a petíció? Mészáros abban bízik, hogy elkezdődik valamiféle párbeszéd a kulturális kormányzat és a művészeti, kulturális élet szervezetei, illetve képviselői között. „Azért fogunk harcolni, hogy a kormány képviselői minden, a kultúrát érintő döntésnél vonják be a folyamatba a különböző területek képviselőit, az őket tömörítő szervezeteket” – mondja Mészáros.

A József Attila Kör (JAK) elnöke, Gaborják Ádám is hasonlóan fogalmaz. Jogtalannak tartja, hogy a kulturális területek finanszírozását egyetlen szervezetre bízná az állam. Ennek a szervezetnek a „kiemelése, hatáskörének túlfuttatása” súlyos következményekkel járhat.

– Nemcsak az a cél, hogy minél több civil aláírja a petíciót, hanem az is, hogy összefogjuk azokat az intézményeket, szervezeteket, kulturális területeket, amelyeket érinthet ez a döntés – magyarázza Gaborják. Szerinte ugyanis látni kell, hogy nem csupán néhány művész vagy művészeti testület, hanem a komplett kultúrafinanszírozási rendszer érintett az ügyben. Ennek a területnek az ilyen jellegű felborítása, átszabása, „leuralása” tarthatatlan, szakmailag elfogadhatatlan. A JAK elnöke fontosnak tartja, hogy a petíció nem aktuálpolitikai ügy: egyszerűen arról van szó, hogy a kulturális területeken dolgozók jó része nem ért egyet az MMA ilyen fokon történő helyzetbe hozásával – szakmai szempontból. Gaborjákék remélik, hogy a kibontakozó összefogásnak köszönhetően sikerülhet nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

A döntéshozók

Úgy látszik, a kulturális kormányzat maga sem tudja, mit akar. November elején Balog Zoltán, az Emmi vezetője egy televízió-műsorban beszélt víziójáról. Eszerint a jövőben „a Magyar Művészeti Akadémiába (MMA) kell bemennie a művészeknek, a kultúrembereknek, az íróknak, a költőknek, a színészeknek, a filmeseknek. A kormány odaadja nekik az összes támogatást, aztán ők fogják autonóm módon elosztani. Szerintem ez a jövő, nem az, hogy a miniszter és az államtitkár osztogat, számolgat” – fogalmazott a miniszter. Balog olyasféle szerepet szán az MMA-nak a kulturális életben, mint amilyen az MTA-é a tudományosban.

A kultúráért felelős államtitkár mást mond, mint minisztere. L. Simon László a Magyar Művészeti Akadémia jövendőbeli szerepével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a tárca nem szervezi ki a művészetek, a kultúra finanszírozását a Magyar Művészeti Akadémiába.

Szerinte „az átszervezés nem érint mindent, például a Magyar Nemzeti Filmalap vagy a Nemzeti Kulturális Alap forrásait senki nem akarja az MMA alá szervezni”. Olyan feladatai lesznek, mint „például a nemzet színésze vagy az egyéb kiemelkedő jelentőségű, életjáradékkal járó cím odaítélése, finanszírozása” – fogalmazott a politikus.

Nem mindenben értenek egyet (Balog Zoltán és L. Simon László)