Bereményi Géza röviden meséli el hosszú életét. Legalábbis ez a célkitűzés, a rendezvény alcíme, de már rögtön az elején tisztázta, hogy egy ilyen előadás esetében másfél óra a tűréshatár, ennyi időbe viszont legfeljebb életének első huszonöt éve fér bele. Gyerekkoráról, szüleiről és nagyszüleiről olyan részletesen kezd el mesélni, hogy hamar nyilvánvalóvá válik: a hetvenes évek elejénél valóban nem jutunk majd tovább.

Ki ne tudná: Bereményi dalszövegek írója, filmek forgatókönyvírója és rendezője. Leginkább Cseh Tamás dalainak szövegírójaként él a köztudatban, de írt szövegeket színészek számára is. Udvaros Dorottyának, Básti Julinak és Cserhalmi Györgynek, Für Anikónak, Gerendás Péternek. A Bereményi-féle dalokat olyan mai, ismert zenekarok dolgozták fel, mint a Republic vagy a 30Y, s így a fiatalokhoz is könnyebben eljutnak.

Ha filmekről van szó, az idősebbek a Megáll az idő, A nagy generáció és az Eldorádó címűekre emlékeznek, az ifjabbak a Hídemberre vagy a Szabadság, szerelemre. Bereményi rendezte a Régimódi történet című tévéjátékot. Rendezett Szolnokon, művészeti vezető volt Zalaegerszegen. A Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad igazgatója. Kevésbé ismert prózaíróként, de novellái és regényei további bizonyítékát adják sokoldalúságának.

Nehéz is lenne egy ilyen életutat másfél órába belesűríteni. Elhangzik egy gondolat arról, hogy az író esetében nem az a fontos, amit lát, hanem ahogyan látja. Így már könnyebb megbarátkozni a gondolattal, hogy ebben a másfél órában nem kapunk, nem kaphatunk teljes áttekintést Bereményi életéről. Az első huszonöt év, leszámítva némi kitérőt a pápai kollégiumba és az orosházi laktanyába, egy az egyben Budapesthez kötődik. Bár a kimerítő részletességnek köszönhetően megtudjuk azt is, hogy a kis Bereményi Bécsben fogant, és később látta is azt az épületet, amelyben akkoriban ott dolgozó szülei megszálltak.

Vetró Géza néven anyakönyvezték. Egy ideig anyai nagyszülei nevelték, majd édesanyja és nevelőapja. Utóbbi a nevére vette, így lett nevelőapja után Vetró Gézából Rozner Géza. Majd később anyai nagyapja iránti tiszteletből Bereményi Géza. Nemcsak a vezetéknév alakulása volt kalandos, gyerekként átélte az ’56-os forradalmat, de a Kossuth téri lövöldözés mellett a történetek között természetesen legalább ekkora szerepet kap az első lány és a gimnáziumból történő kirúgás is. Utóbbi kettő összefügg: a lány miatt rúgják ki, amiatt a lány miatt, aki már Németországban él ugyan, de a mai napig tartják a kapcsolatot.

Az egyetemi évekből Bereményi csak az est végén, a közönség kérésére anekdotázik tanárokról és vizsgákról. Inkább azt a fordulópontot emeli ki, amikor ugyanazon a napon találkozik szerelmével és barátjával. A szerelmével kapcsolatos későbbi csalódás hozzásegíti, hogy jobb íróvá váljon, a barátjával való megismerkedés pedig ahhoz, hogy egyáltalán író legyen belőle. Egészen addig folyamatosan olvas, de akkor még nem ír.

Egy füllentésnek köszönheti az írói pályát. Azt mondja, neki is vannak novellái, és pár nap múlva valóban meg is ír néhányat, csak hogy novellista barátja előtt ne kelljen szégyenkeznie. Majd amikor egy titkos, fiatal írókból álló társaság szűk körben ünnepelt tagja lesz, és bár a tagok büszkék a meg nem jelenésükre, végül eljut a publikáláshoz is, amit szintén egy blöffnek köszönhet. Néhányan összefognak, és elviszik írásaikat a fiatal írókat kereső Magvetőhöz, ahol Bereményit találják a legjobbnak. És hiába nincs még közel sem egy kötetre való novellája, a kérdésre mégis azt válaszolja, hogy van, és néhány hét alatt meg is írja őket.

Innen egyenes út vezet a forgatókönyvírásig, onnan meg a filmrendezésig. Szóba jön még egy megkerülhetetlen pillanat, a későbbi állandó szerzőtárssal, Cseh Tamással való megismerkedés, de ez már az egyetemi évek időszakának lezárása után történik, s inkább egy új korszak kezdete, így ezen az esten nem kap nagy hangsúlyt. Bereményi számára huszonöt éves korára kialakult az a négy terület, amely területeken azóta is alkot. És akármelyik történelmi korszakot írja meg papíron, dalban, jeleníti meg filmvásznon és színházban, mondanivalója még ma, hatvanhat évesen is van. Elég, ha épp gyermek- és ifjúkoráról mesél.

Bereményi Géza