A település közepén, egy magaslaton emelkedik ez a zömök, kockaszerű építmény. Valaha gótikus és reneszánsz elemekkel megépített erődítés volt, melyet a Firenzéből ideszármazott, Magyarországon Pipónak becézett Filippo Scolari, Zsigmond király hadvezére építtetett. Itáliai ízléssel, valamikor 1416 táján, firenzei mestereket is ide csábítva, pazar belső épületekkel, kívülről pedig magas várfalakkal, bástyákkal és vizesárokkal körülvéve. A jó Pipó számos csatát nyert a török ellen, keze alatt, udvarában nevelkedett katonává Hunyadi János. Az ország ötödik legbefolyásosabb embere volt 1426-ban bekövetkezett halálakor ez az olasz kereskedősegédből lett nagyúr, de Zsigmond annyira kedvelte, hogy a királyok temetkezési helyén, a fehérvári bazilikában temettette el. Mivel négy gyermeke közül mindegyik fiatalon meghalt, birtokait özvegye örökölte, akitől aztán a Héderváriakra szállt, majd az ország viharos történelmi korszakaiban még sokan birtokolták Ozorát. A török időkben a pasák szállásául szolgált. A hódoltság után az Esterházyak kapták, akik magtárrá alakíttatták, s így maradt fenn az 1970-es évekig, amikor kutatása, majd később a helyreállítása megkezdődött. A várat az ezredfordulóra sikerült látogathatóvá tenni, ekkor nyílt meg benne először az Illyés-kiállítás. Majd 2006-ban a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át, s rendezte be az emeleti termekben a történeti tárlatokat: a reneszánsz hálószobát, a korabeli fegyvereket bemutató termet, a lovagtermet, az Esterházyak emlékszobáját és a dísztermet, amelyet a műszaki egyetem rajzi tanszékének reneszánsz műtárgymásolataival rendeztek be, idézve Pipó Firenzéjét. Az egyik földszinti helyiségben megépült egy korhű és működő középkori konyha is Madarassy Walter tervei alapján.

Újabb lendületet pedig mostantól vehet itt a fejlődés, ugyanis a várnak és környezetének turisztikai fejlesztésére 1,474 milliárd forint uniós támogatást kap a Nemzeti Gondnokság (amely egyébként hamarosan beolvad a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódintézményeként létrejövő Forster Intézetbe). Erről az újabb ütemről a múlt héten már alá is írta a szerződést Varga Kálmán, a Gondnokság leköszönő elnöke, és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Sebestyén Attila.

Az újabb fejlesztési ütem már túlmegy a vár falain is, érinti majd annak környezetét, a falu belső részeit. Bent a vár termeiben is lesznek azért változások: élményszerűbbek lesznek az enteriőrök, például több új kandalló épül (de a fűtést alapvetően nem erre alapozzák, hanem a kiépítendő geotermikus fűtési rendszerre), a középkori konyhában kutat ásnak, a második emeleten (amely Pipó korában még nem létezett), illúziókeltő falfestményen idézik meg, milyen lehetett a XV. században onnan, tulajdonképpen a vár ormáról a kilátás. Szemléltető módon helyreállítják továbbá a középkori várbörtönt – egyébként az épület a XIX. században egy ideig börtönként is szolgált. Mindemellett korszerű múzeumi technikák is segítik majd a reneszánsz hangulat felidézését.

Rekonstruálják, felmagasítják a külső védőfalakat és a bástyákat, amelyeket földig rombolt a történelem. A négy közül három kerek bástyának az alapjai vannak meg, a negyediknek már nyomai sincsenek, ezért ezt nem építik vissza, hanem szabadtéri színpadot alakítanak ki a helyén. A többiben szint alatti kiállítótér, rendezvénytér és mosdó létesül. Kiássák továbbá a falak körül a betemetett várárkot, amelyből újabb reneszánsz töredékek előkerülését várják. Dobó Ágota, a projekt irányítója szerint akár firenzei színvonalú faragványok előkerülése is várható, hisz ilyenek voltak valaha a palotában. A várárkon át egy új híd vezet majd a nagykapuig, de a bástyák aljában is lesz gyalogosbejárat, s azokon át is be lehet majd jutni.

Reneszánsz piazzaként újul meg majd a vár alatti piactér, a közepén szökőkúttal, melynek dísze Donatello firenzei, híres Dávid-szobra lesz. Bevonják a fejlesztésbe a közeli „Esterházy-kocsma” barokk épületét is, amely látogatóközponttá alakul. Sőt, még egy gólyafészek is attrakcióvá válik: ennek életét éjjel-nappal figyeli majd egy webkamera, s közvetíti a látogatóközpont képernyőjére.

A parkolást a közeli Sió-csatorna partján oldják meg, ötven autó és nyolc busz számára alakítanak ki helyet itt, a rekreációs területté váló történeti kert, az úgynevezett Kula-kert közelében (amely a Sió-parti régi őrtoronyról kapta a nevét). Mindez a tervek szerint már 2014-re megvalósul.

A várat az ezredfordulóra sikerült látogathatóvá tenni