A jómódú Wigner család Jenő fiát a Fasori Evangélikus Gimnáziumba íratta be – itt tanult az ugyancsak Nobel-díjas Harsányi János és a Wigner által a világ egyetlen igazi lángelméjének tartott Neumann János is. Az iskola legendás matematikatanárának, Rátz Lászlónak arcképét élete végéig amerikai dolgozószobájának falán őrizte. A fizikát tanító Mikola Sándor óráinak nívóját mutatja, hogy az egyetemi fizikakurzusokat Wigner ismétlésként élte meg. Tizenhét éves korában választott pályát, nem egészen önkéntesen. Édesapja megkérdezte tőle: „Mondd, fiam, ebben az országban hány fizikusi állás lehet?” Wigner azt válaszolta: „Azt hiszem, négy.” Így lett vegyészhallgató a budapesti,majd a berlini Műegyetemen. 1925-ben a német fővárosban doktorált Polányi Mihály irányítása alatt (Polányi fia 1986-ban kémiai Nobel-díjat kapott). Itt ismerkedett meg Albert Einsteinnel, Gábor Dénessel és Szilárd Leóval is.

A nácizmus térnyerése miatt elfogadta a Princetonban kínált állást. A harmincas években kvantummechanikai felismerései a tudományág mérföldkövének számítanak. 1939-ben kidolgozta a maghasadás fizikai elméletét. Miután megtudta, hogy Németországban hasonló eredményre jutottak, politikai lépésre határozta el magát. A szintén Amerikában élő Szilárd Leó és Teller Ede társaságában felkereste Einsteint, aki a beszélgetés után levélben fordult Roosevelt elnökhöz – pontosabban Einstein aláírta Szilárd és Wigner feljegyzését –, amelyben a maghasadás katonai veszélyére figyelmeztette őt. Döntően e levél nyomán indult meg az amerikai atombombaprogram, 1941-ben kezdték építeni a világ első atomreaktorát.

A világháború után kutatóintézeti igazgató, majd az Amerikai Fizikai Társaság elnöke lett. 1963-ban a német származású amerikai Maria Goeppert Mayerrel és a német J. Hans D. Jensennel megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért”. (A Wigner családban még egy Nobel-díjas volt: nővére, Wigner Margit Paul Dirac Nobel-díjas fizikus felesége lett.)

Wigner Jenő hatvanévnyi amerikai élet után is inkább magyarnak tartotta magát, mint amerikainak. A hidegháború miatt csak 75 évesen, 1977-ben látogathatott szülőföldjére. 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti taggá választotta. 1995. január 1-jén Princetonban halt meg.

I!

WIGNER JENŐ (1902–1995)

Wigner Jenő-díj Az MTA és a Paksi Atomerőmű közös díja. Kaphatják: Kutatók, akik a magyar nukleáris energetika és zika terén maradandót alkottak. Breit–Wignerformula A rövid életű részecskék energiaeloszlását írja le.