Márai feltámadhat
A másfél száz könyves vállalkozást tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) vezetőivel folytatott múlt heti egyeztetésen a Nemzeti Kulturális Alap tényleges vezetését is ellátó államtitkár belement ugyanis, hogy jövőre folytatódjon a megszüntetésre ítélt program, még ha egyelőre jelképes, 200 milliós támogatási összeggel is.
Talán közrejátszott, hogy épp a napokban jelentett be újabb, egyelőre 2,4 milliárdos pénzügyi zárlatot (elvonást) az állami kultúrafinanszírozásban és további 900 milliósat az NKA-nál. Bár a legnagyobb kultúramecénás NKA pénzét, éppen az L. Simon által kezdeményezett törvény miatt nem lehet végleg elvonni, a mostani elvonás további sivatagosodást hoz a hazai kultúrában annak ellenére, hogy az államtitkár legutóbbi nyilatkozata szerint a zárlat nem érinti majd a legjelentősebb kulturális intézményeket. De ha kevesebb a pénz, legalább nyíljon egy kis játéktér, gondolhatta. Jöjjön mégis a Márai, ha már a könyves egyesülés, összefogva a könyvtárosokkal és a lapkiadókkal, annyira ragaszkodik hozzá.
Öt éve tette le az asztalra az MKKE a könyvtámogatás skandináv modelljét követő, Márai Sándorról elnevezett programjának tervezetét. Eszerint a könyvkiadók pályázati úton fölajánlanak műveket, amelyekből az NKA által fölkért szakmai grémium címlistát állít össze (értékszempont), és ebből a könyvtárak az olvasóik várható igényei szerint választhatnak műveket (piaci elem), az NKA pedig fizet (mecenatúra). Nem nehéz fölismerni ebből, hogy a program egyszerre támogatja a kiadókat, a könyvtárakat, de leginkább az olvasókat. Csak a lassú reagálású szocialista kulturális kormányzatnak volt nehéz. És mikorra végre fölismerte, az érintett szakmák érdekellentétei, belső vitái hátráltatták a program bevezetését, ami – némi hezitálás után, bizonyos kiegészítésekkel – végül a Fidesz-kormány első kulturális államtitkárának, Szőcs Gézának sikerült. Persze füstbe ment a könyvesek eredeti javaslata, hogy évi egymilliárd forintos támogatással kezdődjön a program, az első fordulót 400 millióval indították. A második forduló éppen mostanában zárul (újabb 400 millió), a könyvek már jobbára a könyvtárakban vannak. Időközben az NKA éléről leváltották Jankovics Marcellt, jött L. Simon, akinek belépője az NKA szervezetének átalakítása és a Márai-program megszüntetése, „kifuttatása” volt. Lényegében két alapvető kritikai észrevétel alapján: 1. a Márai-program csak arra jó, hogy a kiadók „kisöpörjék” általa raktáraikat, megszabaduljanak eladhatatlan könyvkészleteiktől; 2. a programban olyan könyvek is támogatást kapnak, amelyeket előzőleg más címen, például szerzői ösztöndíjjal már dotált a mecénás szervezet. Ha volt is ezekben némi igazság, hiszen például először a megelőző három évben megjelent művekkel lehetett pályázni, az nem volt elmaradhatatlan része az egészében rokonszenves programnak.
Az MKKE legutóbbi javaslata ki is küszöböli e vitatott elemeket, mint azt az államtitkári egyeztetésen részt vett MKKE-tisztségviselőktől, Kocsis András Sándor elnöktől és Zentai Péter László igazgatótól megtudtuk. Ők azt is elmondták, a Márai-program folytatása mellett sikerült elérniük, hogy az NKA jövőre – a Márai 200 millióján kívül – 100 millió forintot elkülönít a tudományos- és szakkönyvkiadás támogatására (ami rohamtempóban épült le a korábbi években). Ugyancsak résztvevője volt az államtitkári megbeszélésnek Thimár Attila irodalomtörténész, kritikus, az NKA könyvkiadás-szakkollégiumának elnöke, aki elmondta érdeklődésünkre: az idén 900 milliós könyvtámogatási kerettel számolhattak, ebből 400 millió ment a Máraira, további 250 milliót már megpályáztattak a kéziratok alapján elnyerhető új könyvtámogatás keretében, a további 250 millióból azonban a zárlat miatt csak 150 marad. Jövőre az eddigi terv szerint 800 milliós keretösszegük lesz, ebből 200 milliót visz el a folytatódó Márai, a fennmaradó 600 milliót pedig úgy akarják fölhasználni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a digitalizálás, a digitális könyvek, az e-bookok támogatása. A felsőoktatási- és szakkönyvkiadást idén 85 millióval akarták támogatni, de a zárlat miatt erre csak 45 millió jut. Jövőre ez az összeg, a mostani megállapodás szerint, 100 millióra emelkedik.
