Rejtélyek fél évszázad után
Ködgép dolgozik a gyönyörű kupola alatt. Mellette kamera kering alsó állásban, fölnézve a terem közepén álló, zsoltárokat éneklő rabbira és az elhomályosuló üvegablakokra. A rendezői-operatőri koncepció alkalmazkodik a környezethez: a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát csak félig restaurálták, alul romos.
Az elhagyott épületben a filmeseken kívül néhány statiszta, sárga csillaggal a ruháján. Sipos József rendező-producer és Gózon Francisco operatőr Raoul Wallenbergről forgat dokumentumfilmet a svéd diplomata születésének századik évfordulója alkalmából. Híres és gazdag család sarja volt, ám nem a családi bankban serénykedett, hanem egy kis élelmiszer-kereskedelmi cégnél, amely magyar–svéd üzletekkel is foglalkozott, olvasható róla.
Raoul emiatt járt kétszer is Budapesten a második világháború idején, aztán úgy fordultak az események, hogy svéd diplomataként tért vissza 1944-ben, hogy zsidó-magyar állampolgárokat segítsen megmenteni a biztos haláltól. A Horthy-kormány képviselőivel, majd a nyilas vezetőkkel egyezkedve kiadott svéd védőútlevelek ezreket tartottak életben, sokakat a gettóból juttattak „védett házakba”, deportáltként fordítottak vissza. Amikor már Pesten folytak a harcok, Wallenberg fölvette a kapcsolatot a szovjet katonai vezetéssel, vesztére. Letartóztatták, és sorsa attól kezdve homályba vész. A politika „ködgépe” is működik.
Nem szokványos történelmi dokumentumfilm készül. „Mesélő fejeken” és archív képeken kívül lesznek eljátszott jelenetek, amelyek történelmi helyzeteket illusztrálnak. Az utóbbiakban Wallenberget a színész Simon Kornél személyesíti meg. A kamera több helyszínen rögzít: egyebek között a Duna-parton a nyilasok által folyóba lőtt emberek emlékhelyén, a pesti Holokauszt Múzeumban, a Wallenberg Alapítványnál és persze Svédországban.
Stockholmban Wallenberg 91 éves féltestvére, Nina Lagergren emlékezik arra, milyen volt utolsó találkozása Raoullal, milyennek látta őt közvetlenül budapesti küldetése előtt. A testvér és unokája, Cecilia Ahlberg tavaly elmondta az angol BBC-nek, további adatokat várnak orosz illetékesektől rokonuk fogva tartásáról, mert az eddigiek még mindig nem eléggé hitelesek. Sipos stábja kért és kapott dokumentumokat Moszkvából, ezek börtönök közötti áthelyezésről, szívrohamról, egyebekről szólnak. Fölhasználják őket, mint ahogy megpróbálnak tájékozódni annál a volt svéd külügyi ügyvivőnél, aki a Wallenberg kiadását célzó svéd–szovjet kapcsolatfelvétel részleteiben is jártas.
Sztálin állítólag, akárcsak a szovjetek által elfogott zsidómentő svájci diplomaták esetében, furcsa fogolycserét ajánlott: emigráns orosz arisztokraták ellenében hajlandó visszaadni Wallenberget. A svéd kormány azonban ezt elutasította. Ebben aligha hozhatott jó döntést, mindazonáltal a svédek lelkiismereti konfliktusa is tükröződik Wallenberg küldetésében és sorsában, hiszen deklarált semlegességük ellenére vasérc- és golyóscsapágy-szállítmányokkal mindvégig támogatták a német háborús erőfeszítéseket. A nácik szemében emiatt is különleges státusuk volt, ami segítette a budapesti embermentő munkát, amelyet Wallenberg végzett társai, köztük magyar zsidók közreműködésével.
Sipos ez év végére elkészülő filmje nagypolitikai összefüggésekben is bemutatja 1944 őszének-telének eseményeit szakértők, a többi között Szita Szabolcs és Komoróczy Géza történész segítségével. Wallenberg alakjáról pedig megpróbálja lehántani azt a tényekkel alig alátámasztható romantikus hős mítoszt, amelyet a vele foglalkozó irodalom rárakott az elmúlt évtizedekben, és amelynek meggyőző kritikáját adta a malmői egyetem magyar történészprofesszora, Lajos Attila svédül és magyarul is megjelent könyvében (Raoul Wallenberg – mítosz és valóság, Minerva 2007). Egy valós, életszerű Wallenberg-képet próbál rajzolni.
A hazai dokumentumfilmek támogatására hivatott MTVA-kuratórium, meglepő módon, nem ad pénzt e mű elkészítéséhez. A költségek mintegy felét egy svájci–svéd érdekeltségű vállalkozó fedezi, a többit a rendező korábbi Márai-adaptációinak külföldi értékesítéséből befolyó összegekből „forgatják bele” a produkcióba. Több hazai és külföldi tévécsatorna érdeklődik a Wallenberg-film iránt.
