A politikus úgy fogalmazott lapunknak, hogy a hálózat műsorpolitikája „magyarellenes”, mivel nem szentelnek kiemelt figyelmet a magyar gyártású, illetve a magyar koprodukcióban készült filmeknek. A Jobbik törvényben kötelezné az összes multiplexet, hogy minimum huszonegy napig tartsák programon – méghozzá az összes műsorsávban, így a legforgalmasabb esti órákban is – ezeket a produkciókat, még akkor is, ha esetleg gyengébben teljesítenek. (Kérdés persze, hogy lesznek-e ilyenek, hiszen a magyar filmgyártás több mint két éve tetszhalott állapotban van.)

Moshe Greidinger, a CCI igazgatója és tulajdonosa értetlenül áll a cégét ért támadások előtt. Ahogy mondja, 1997 óta jelen vannak a magyar piacon, és sosem titkolták, hogy a részvényesek többsége izraeli. Hozzátette: ugyanakkor a CCI Hollandiában bejegyzett cég, illetve a varsói tőzsdén kereskednek a részvényekkel. Greidinger kifejezetten visszautasítja, hogy a Cinema Cityt bármilyen felelősség terhelné a magyar filmipar és kultúra összeomlása miatt: piacra lépésük óta több mint százmillió eurót költöttek el a magyarországi hálózatukra. Eddig minden felkínált magyar produkciót felvettek a programba, és addig műsoron tartották őket, amíg voltak nézőik. A Jobbik törvényjavaslatát elképesztőnek tartja. Egyrészt úgy véli, a nézők döntenek arról, hogy egy film sikeres-e vagy sem: ha valamit nem néznek, akkor az bizony lekerül a műsorról. Másrészt a szakember szerint a világon nincs olyan törvény, mely arra kötelezne mozikat, hogy üres termekben 21 napig játsszanak filmeket. „Ha egy magyar film sikeres, akkor ennél tovább is műsoron maradhat” – húzta alá véleményét Greidinger.

A Jobbik a filmtörvényen túl módosítaná a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényt is. Novák Előd szerint az előbbire azért van szükség, mert a versenyhivatal eddig nem tudta vizsgálni a 15 milliárd forint alatti fúziókat: így fordulhatott elő, hogy a magyar multiplexpiac 90 százaléka a már említett CCI kezébe került. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával azt szeretnék elérni, hogy a magyar filmekre eladott mozijegyeket ne terhelje a 27 százalékos áfa. Ez utóbbi egyébként Greidinger szerint is jó ötlet. Ahogy fogalmaz, ő minden, a magyar filmeket és azok nézettségét támogató kedvezményt ambicionál.

A magyar filmek nézettsége nagyban függ az art és egyéb független filmszínházak sorsától is. Novák Előd azt mondja: „sikerült megakadályozni”, hogy a főváros kiadja a budapesti Corvin üzemeltetését egy magáncégnek (korábban a Cinema Cityt emlegették lehetséges hasznosítóként). Noha a Corvint a fideszes Lezsák Sándor hétvégi nyilatkozata szerint legszívesebben ’56-os múzeummá alakítaná, Körösvölgyi Zoltán, a százszázalékos fővárosi tulajdonban lévő Budapest Film Zrt. cégvezetője lapunknak megerősítette: jelenleg a mozi hosszú távú üzemeltetése és fejlesztése az egyetlen érvényes terv.

A minisztériumi filmtörvény-módosítási javaslat lényege ugyanakkor, hogy egy újabb forrásgyűjtési lehetőséggel, a Magyar Nemzeti Filmalap belépésével változtatja meg a társaságiadó-kedvezményre épülő közvetett filmszakmai támogatási rendszert. A rendszer új eleme az, hogy a támogató cégek nemcsak konkrét filmalkotásokat, hanem a magyar filmgyártás egészét is támogathatják a filmalappal kötött támogatási szerződés útján. Mindemellett az „állami” módosítás egyes pontjaiban a tavalyi fordulóban megújított, de azóta sem működő art filmterjesztési rendszerre vonatkozó szabályokat is megváltoztatja.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság akkor tudná csak besorolni a támogatandó kategóriába a művészfilmeket, ha a minisztérium összeállította volna az erről döntő ötfős filmszakmai bizottságot. A bizottsági tagságra szóló pályázatot végül október 1-jei határidővel meghirdették, a döntést elvileg 5-ére ígérték, de a mai napig nem nyilatkoztak az eredményről. Az is könnyen elképzelhető, hogy nem is fognak, hiszen a törvénymódosítás – amennyiben az Országgyűlés megszavazza – lehetőséget teremt arra, hogy ha a minisztérium nem ad időben állásfoglalást, akkor a hatóság a jövőben önállóan döntsön a besorolásról. Természetesen a körülményeket mérlegelve, szakmailag.

Lezsák Sándor múzeummá alakítaná a Corvint