Minden kezdődik elölről?
A Természettudományi Múzeum majdnem egy évszázadon át úgy létezett, hogy gyűjteményei szét voltak telepítve Budapest különböző épületeibe, kiállítása és a földtani anyaga pedig a Nemzeti Múzeumban vendégeskedett. Aztán 1993-ban született egy politikai döntés, amelyet 1994-ben kormánydöntés követett, és amely a Ludovikát jelölte ki a múzeum új otthonául.
Elég nagynak tűnt ez a régi, XIX. századi épület, hogy elférjen benne minden gyűjtemény. Ráadásul megkapták a régi lovardaépületet is, amely előtte néhány évtizedig moziként szolgált, míg le nem égett. Ezt a kormos épületmaradványt újítottak fel először kiállítási célra. Az első egységek 1996-ban költöztek be ide és a nagy Ludovika-épület magasföldszintjére. Komplett kiviteli terv készült az egész Ludovika belakására, és fokról fokra újították fel a volt katonai akadémiát.
Az épületgépészet és a villamos rendszer egységesen épült ki, hogy az egymás után megújuló szinteken egyszerűen lehessen majd csatlakozni hozzá. Az ezredforduló évében elkezdődött az akadémiaépület udvarán a többszintes föld alatti kiállítótér és raktár kialakítása, amelyet 2004-ben adtak át. Jelenleg az épület belakása odáig jutott, hogy már csak az első és a második emelet áll üresen. Az alagsorban a múzeum genetikai (DNS-) laboratóriuma, a magasföldszinten az ásványtár, az őslénytani tár, a könyvtár, a biztonsági szolgálat helyiségei találhatók.
A tetőtérben működik az embertani, a madártani és a kisemlősgyűjtemény. Az üres első és második emelet 2008 óta várta, hogy ide költözzön a Könyves Kálmán körútról a növénytani és a tudománytörténeti gyűjtemény, a Baross utcai épületből pedig a gerinctelen állatok gyűjteményei, bennük a közel 8 millió példányt tartalmazó rovargyűjtemények, a kétéltűek és a hüllők gyűjteménye, valamint az igazgatóság. Természetesen mindezekhez hozzátartoznak a kutatók és a preparátorok munkaszobái, laboratóriumai is. 2007 óta azonban nem jutott már pénz az épület felújítására, újabb terek modernizálására, így az első és második emelet helyiségei azóta is kiürítve, lecsupaszítva várják az idők jobbra fordulását.
A dolgok azonban 2011-ben más irányt vettek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásával (amely a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Közigazgatás-tudományi Karának összevonásával jött létre) kimondatott, hogy az új intézmény központja a Ludovika épülete lesz, már csak azért is, mert az egyetem részben a Magyar Ludoviceum Hadi Academia szellemi utódjának tekinti magát. Nyilvánvalóan a Kossuth tér visszaalakításához hasonlatos restaurációs intézkedés ez is.
A hivatalosan 2012. január 1-jétől felállt univerzitás szeptemberi tanévnyitóját már a régi Ludovika-épület parkjában, az Orczy-kertben tartották, s maga a miniszterelnök adott nyomatékot jelenlétével az eltökélt kormányzati szándéknak, hogy az 1821 óta fennálló épületegyüttes ismét a nemzetvédelmi oktatást szolgálja majd. A Természettudományi Múzeum idén nyáron egy szerződéssel át is adta a terület kezelői jogát (benne az épületekét) az egyetemnek, bár az átadás-átvétel még nem történt meg.
A Ludovika melletti hatalmas iskolaépület egykor szintén a Ludoviceum része volt, a tüzértiszti képzés folyt ott. Ma a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium található benne, melyet a főváros működtet. Tavaly még erről az épületről is volt szó, hogy az egyetemhez csatolnák, de most ez nincs napirenden. Távlatban azonban ez is az egyetem része lenne. A Bárka Színház épülete, az egykori vívóterem, szintén az egyetemé lesz, az fogja működtetni színházként.
De maradjunk a Természettudományinál. – Hogy fog együtt élni közös épületben az egyetem és a múzeum? Mi lesz hosszú távon a Természettudományi jövője a Ludovikán? – kérdeztük Matskási Istvánt, a múzeum igazgatóját. – Már elkészült a Ludovika főépületének aktuális átalakítási terve – mondja az igazgató –, eszerint a magasföldszint egy részét, azaz az ásványtár és a biztonsági osztály teljes területét kell átadnunk már a jövő év első felében egyetemi irodák céljára. Addigra az ásványtan számára az alagsorban raktározási helyeket kell kialakítani.
A jelenleg üres első és második emelet az egyetemé lesz: az első emeleten irodákat, a másodikon vegyesen irodákat és előadótermeket alakítanak ki. A tetőtér megmarad a múzeum használatában. A jelenlegi kiállítótereket az egyetem beköltözése nem érinti, ezek maradnak a múzeum használatában. Hogy mi lesz a jövő? Néhány éven belül a teljes főépületet át kell majd adni, és az onnan kiköltöző osztályoknak, gyűjteményeknek új helyet kell találni.
Akár maradhatnának is az Orczy-kertben, latolgatja az igazgató, mert a lovarda mögött van néhány olyan ipari épület, amelynek a helyén, vagy azok átalakításával, létrejöhetne egy új, a már meglévő kiállítóterekhez is kapcsolódó új múzeumépület. (Ehhez kapcsolódóan két tényt érdemes megjegyezni: egyrészt még ma sincs egységesen állami tulajdonban az egész terület, miközben nemrégiben a kertet minden épületével együtt műemlékké nyilvánította az erőforrás-miniszter. – A szerk.)
Az egyeztetések során azonban más elképzelések is felvetődtek az elmúlt egy évben: szóba került például a jelenleg üresen álló Szabolcs utcai kórház mint új helyszín, ahol elférhetne a természettudományi összes gyűjteménye, de látszik egy olyan elképzelés is, mely szerint a Petőfi Csarnok helyén épülhetne fel a jövő természettudományi múzeuma. Október 1-jétől Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját miniszteri biztossá nevezte ki az EMMI azzal a feladattal, hogy fél év alatt dolgozza ki a városligeti múzeumi negyed koncepcióját, továbbá a Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésének tervét. Mint egy sajtóbeszélgetésen elhangzott, Baán megbízója, L. Simon László kulturális államtitkár támogatná, hogy a Természettudományi a jelenlegi helyénél közelebb kerüljön a ligeti múzeumi negyedhez.
