Jókai maga pedig mindezt az időskori fényképeiről ismert, kicsit bánatos, de nagy hazafihoz illő arckifejezéssel, kalapban és házikabátban szemléli. Balra busz pöfög, jobbra a fogaskerekű csattog, a kettő közt meg dúl a svábhegyi szüreti mulatság, és olyan kifejezések röppennek föl a levegőbe, hogy káci meg oltvány.

Október 19-én az akkor még hitetlenkedők is meggyőződhetnek róla, hogy a természet és a borásztudomány csodákra képes. A hányatott sorsú szőlőből bor lett, méghozzá budai vörös (még akkor is, ha a szőlő Egerből érkezett és a must is oda tért vissza, hogy a Hagymási Pincészetben borrá egyen).

Hiszen a Jókai-kerti mulatság célja az, hogy a XVIII–XIX. században széles körben ismert, nagy kedvvel és mennyiségben fogyasztott – kadarkából, csókaszőlőből és kékfrankosból álló – budai cuvée visszatérjen a polgárok asztalára. Ennek érdekében a Buza Péter kultúrtörténész által életre hívott Kadarka Kör számos állami intézmény, közgyűjtemény és civil szerveződés segítségével tavaly ősszel már a szőlőtelepítést is megkezdte ott, ahol Jókai idejében is nevezetes szőlőskert volt. Mostanra fél tucat pincészet adományából több száz tőke zöldell a Sváb-hegy lejtőjén.

Ami a délután háromkor kezdődő programot illeti, bizonnyal a tavalyit is lepipálja majd. Jókai Mórhoz (Tóth József fafaragó művész) egy valósághű párbeszéd erejéig csatlakozik hitvese, Laborfalvi Róza (Saly Noémi irodalomtörténész), dalra fakad Tauner Tibor nótafa, kíséri Drávusz János sváb harmonikás, és a sváb tánckarról még nem is szóltunk. Az evés, ivás, mulatozás egységébe némi komolyságot legfeljebb a Petőfi Irodalmi Múzeum újrarendezett Jókai-kiállítása lop autentikus helyszínen, a sziklába vájt pince fölötti présházban.

I!

10. 19.

KEZDÉS: 15.00

CÍM: Sváb-hegyi szüret

HELYSZÍN: Jókai-kert (Budapest XII., Költő u. 21.)

RENDEZI: Kadarka Kör

BELÉPÉS: ingyenes