„Aki napilapokkal csap a fenekekre!”
Mérnöknek tanult-e egykor a fővárosi flaszter legendás figurája vagy autófényezőnek? Légnyomástól vagy egy haláleset okozta sokktól szorult élete végéig édesanyja gondozására? És vajon tényleg a Keleti közelében halt meg a 90-es évek közepén, vagy egyszerűen elköltözött Budapestről? Csak találgatjuk. Ahogy ez a legendáknál rendesen lenni szokott.
Most itt egy újabb lehetőség, hogy a Gothár Péter Ajándék ez a nap című filmjében és Kováts Kriszta slágerében is megörökített Füttyös Gyurit halhatatlanná tegyük. Méltó helyet kapna a Kazinczy utca 47.-ben, a Mika Tivadar-ház egyik oldalán, falfestményként. Aki szívesen látna a drapp tűzfalon mostantól egy feszes, piros szoknyát, amint arra épp ráhúz valaki egyet a gurigává tekert újsággal, a kép mellett meg néhány sornyi idézetet a dalból, annak csak klikkelnie kell.
A Gyuriéhoz hasonló városi legendákat versenyeztet meg most ugyanis legújabb projektjében a Színes Város Csoport nevű „köztérszínesítő szervezettel” közösen a városi legendákkal, hoaxokkal (álhírekkel), mítoszokkal és tévhitekkel foglalkozó Urbanlegends.hu oldal szerkesztője, az újságíró Marinov Iván. Utóbbi szájton, a Színes Városén, valamint ezek Facebook-oldalán szeptember végén kezdődött és egy hónapig tart a közönségszavazás, amelyben a Füttyösön kívül Rejtő Jenő és Nikola Tesla egy-egy sztorijára lehet voksolni. A tét: kit kenjenek a falra.
A Sárga garnizon kifordított zsebű szerzője egyszer állítólag kéziratokkal fizetett a Japán kávéház pincérének, aki farka fölvágva rohant a szemközti kiadóba, hogy pénzre váltsa a paksamétát. Rejtő monográfusai szerint ugyan elég valószínűtlen, hogy a kiadó oldalanként fizetett volna az írónak, de hát az urbánus legenda szempontjából nem is ez a lényeg. Inkább a Marinov Iván oldalán megjelent látványtervek (Flohr Zsuzsi és Tóth Balázs munkái): a kéziratra lecsapó, csíkbajuszú pincérrel, a háttérben Rejtő soraival és aláírásával.
Nem derítjük ki már azt sem, hogy Nikola Teslának valóban a Városligetben (ráadásul egy Goethe-idézet szavalása közben) ugrott-e be az őt később világhíressé tevő váltóáramú motor működési rajza. Azt mondják, a feltaláló Szigeti Antal barátjával sétált a parkban, amikor megvilágosodott, felkapott egy botot, és gyorsan a homokba rajzolta a vázlatát. Ez most jó eséllyel a Kazinczy utcai falra kerülhet, de hogy mikor, azt még nem tudni. A projektgazdák mindenesetre szeretnék még az idén befejezni a festést, amelyet online közvetítenek majd. Addig még „több legenda járja Budát és Pestet”.
Falfirkák és reklámzaj helyett
A Színes Város Csoport egyik alapítója, Megyeri András több évet dolgozott önkéntesként Guatemalában és Ghánában. Az ottani programokba igyekeztek bevonni a helyi gyerekeket: együtt festették a tűzfalakat. A civil összefogásra bazírozó Színes Város Csoport Budapesten 2009 óta „a falfirkák és a reklámzaj ellenében” szervezi akcióit, magát Magyarország első és legnagyobb köztérszínesítő szervezetének nevezve. (Joggal: eddig 12 ezer négyzetméter közfalat színesítettek ki országszerte.) Alapötletüket Victor Vasarely 1983-ban megjelent Színes Város koncepciójából kölcsönözték: az alkotók vonuljanak ki az utcára, a terekre, a közönség ne csak a galériákban találkozhasson képzőművészettel!
