Széthordták Giscard d’Estaing kastélyát
A különlegességet az adta: a legtapasztaltabb árverésvezetők sem emlékeznek olyasmire, hogy francia köztársasági elnök bútorai, műkincsei, mindennapi használati tárgyai kerültek volna kalapács alá. S erre sem kerülhetett volna sor, ha a nyugat-európai ország legidősebb élő exállamfője (1974–1981), a 86 éves Valéry Giscard d’Estaing nem akarna megszabadulni az Auvergne régióban található XV. századi Varvasse kastély berendezésétől. Mégpedig azért, hogy alapítványát gazdagítsa másik palotája, az Estaing-kastély javára. (E XII. századi épülethez 2005-ben, vitatott körülmények között jutott hozzá.)
A Varvasse kastély az 1930-as években került a d’Estaing család birtokába. – A család több nemzedéken itt volt, most némi űrt hagynak maguk után – kesergett a jobboldali politikus mostani távozásán Jean-Pierre Pézant, Chanonat baloldali polgármestere. Igazság szerint az Élysée-palota a francia sajtóban csak „VGE”-ként emlegetett egykori lakója az elmúlt nyolc évben nem is járt errefelé. Azóta, hogy 2004-ben elveszített itt egy regionális választást. Pár évre rá az 1,6 millió eurós árcédulát tűzték ki az épületre.
Most több százan zarándokoltak el a XVIII. századi hangulatot árasztó 752 négyzetméteres, tizenkét hálószobás, ha nem is fejedelmi, de elnöki lakba, ahol a pórnép öröme eddig legfeljebb a tízhektáros parkra vetett pillantásokban merülhetett ki.
– Mindenki ismerte a kastélyt, és az auvergne-iek nyolcvan százaléka legalább egyszer találkozott is az elnökkel – nyilatkozta a Le Monde az eseményre kiküldött (!) tudósítójának Claude Aguttes árverésvezető, miután szomorúságát fejezte ki a parkból kihajtó kamionoszlop láttán.
A faragott karfájú fotelekbe azért persze beleülhettek korábban olyan államférfiak, mint Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár vagy Henry Kissinger, az 1970-es évek amerikai külügyminisztere. VGE afféle vidéki rezidenciaként használta a birtokot államfői korszakában.
A tervezett négyszázezer euró (114 millió forint) helyett végül is 652 ezret (186 millió forint) hozott az Alkotmánytanács és a Francia Akadémia tagjaként is ismert Giscard képzeletbeli konyhájára az a 403 tétel, ami kalapács alá került. A nemzetközi sajtó élénk érdeklődésével is kísért aukción a kikiáltási ár dupláját, azaz 550 eurót (156 ezer Ft) ért a végén Machiavelli művének, A fejedelemnek egy 1769-es, olasz nyelvű kiadása. Az egész könyvtár hamar,mintegy három óra alatt kiürült. Nem tudni, hány műgyűjtő dőlt utóbb a kardjába, de nem került magánkézbe a legdrágábban elkelt Julien-szobor. A neoklasszikus stílusban faragott márványt végül a francia állam pénzén egy vidéki múzeum vihette el, nem kevesebb mint 82 ezer euróért, azaz 23 millió forintnak megfelelő összegért.
